Terjedelmes interjút adott a Nemzeti Sportnak a háromszoros olimpiai bajnok úszó Hosszú Katinka, aki a járvány kitörése után "már majdnem elfelejtette", milyen is egy verseny, de a mostani budapesti ISL-sorozat olyan légkör számára, amit sosem akar otthagyni.

A Duna Arénában nem igazán érzik üresnek a lelátókat, mert a "csapatboxokban" megy a szurkolás, ami nagy hangulatot teremt.

Bevallja: "három hét alatt nem történhet csoda, én a sorozat előtt is megmondtam, hogy nem vagyok tökéletes formában, de a négy verseny alatt azért már léptem előre". Utálja, ha nem ő nyer, de meg kell tanulnia kezelni, nem fut el,

"képes vagyok tükörbe nézni, pontosan tudom, mit csináltam az elmúlt hónapokban".

Tudja, miért nem úszik olyan jól, mint korábban, de a düh helyett inkább türelmes próbál lenni magával szemben.

"Éveken keresztül már-már megközelíthetetlen voltam, viszont az elmúlt hónapokban nem történt semmi, márpedig nekem az állandó versenyzés adta a sikereket, a pofonokat és a további motivációt" – vallotta.

Hosszú hónapok kellenek ahhoz, hogy igazán jó legyen,

de a tehetség szerinte sem elég, "rendesen kell edzeni". Ha újabb uszodazár következik, változtatni fog a felkészülési módszerén, hisz most nem olyan természetes, hogy felállhat a rajtkőre, és csak úgy "meg akar verni" valakit.

Az eddigi eredményeivel "marhára nincs el jól", főként, hogy már fő számát, a 400 vegyest is elvitte előle a japán Ohasi Jui a Duna Arénában.

"De felállok innen is"

– ígérte. Az úszásban szerinte "a folyamatot kell nézni és élvezni, nem szabad rágörcsölni az eredményekre". Sosem az volt a célja, hogy verhetetlen legyen éveken keresztül, hanem hogy magából a legtöbbet és a legjobbat hozza ki. "Ha nem előrenézel, hanem hátra, vagy jobbra-balra tekingetsz, nem te leszel az első."