Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszó edz a fővárosi Duna Arénában tartott sajtótájékoztatója előtt 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy a bizonytalanság a Hosszú Katinka Akadémia körül

Csillebérc kiesett, új helyszínt keresnek a létesítménynek.

A kormány határozatban 2017. december 22-én rendelte el, hogy előkészíti a csillebérci ifjúsági tábor területén a több létesítményt is magába foglaló Hosszú Katinka Akadémia létrehozását. A célra 115,8 millió forintot biztosított a kabinet, ennyi pénzt szántak a tervek elkészítésére és a költségvetés összeállítására. Azóta viszont kiderült hogy az ifjúsági tábor helyén nem lesz akadémiája a háromszoros olimpiai bajnok úszónak – írta a Népszava.

„Alapos műszaki előkészítést és vizsgálatot követően a kormány úgy döntött, hogy a Hosszú Katinka Akadémia nem Csillebércen valósul meg. A kormány elkötelezett a hosszú távú sportstratégia megvalósításában, amelynek részeként folyamatosak a sportinfrastruktúra fejlesztések. A Hosszú Katinka Akadémia továbbra is szerepel a stratégia projektelemei között. Az új helyszín kiválasztása és felmérése jelenleg folyamatban van” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma a lappal.

Az akadémia létrehozásáról készült kormányrendeletet többször kiegészítették, az utolsó módosítás szerint 2019. február 28-ig kellett volna az emberi erőforrások miniszterének kidolgoznia az üzemeltetés jogi feltételeit. Eddig az időpontig kellett volna bemutatni a beruházás vázlattervét is, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter el tudja dönteni, az akadémia megfelel-e az országképi és településképi arculattal szemben támasztott elvárásoknak.

A Népszava úgy tudja, az akadémia megvalósulását nem segítette elő, hogy Hosszú Katinka és az FTC végül nem tudott megegyezni.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×