Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Puskás Aréna az avatás napján, 2019. november 15-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Újabb strigula a budapesti Európai Szuperkupa mellett

Szeptember 24-én adna otthont Budapest a Puskás Arénában a labdarúgó Európai Szuperkupáért kiírt összecsapásnak és Lisszabonban lesz a labdarúgó Bajnokok Ligája döntő tornája.

A Sky Italia korábbi értesülését a Reuters hírügynökség beszámolója is megerősítette: az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának szerdai ülésén már csak rá kell bólintania arra a tervezetre, amely szerint a legrangosabb kontinentális sorozat egy 12 napos, nyolccsapatos tornával, két stadionban, zárt kapus mérkőzéseken zárulna a portugál fővárosban.

A negyeddöntőket négy egymást követő napon, augusztus 12. és 15. között bonyolítanák le, majd a két elődöntőt augusztus 18-19-én rendeznék, a fináléra pedig augusztus 23-án kerülne sor.

A koronavírus-járvány okozta leállást megelőzően négy csapat, az Atalanta, az RB Leipzig, az Atlético Madrid és a Paris Saint-Germain biztosította helyét a legjobb nyolc között, a másik négy nyolcaddöntős párharc visszavágóit vagy Lisszabonban, vagy az eredeti helyszíneken, zárt kapuk mögött rendezik meg. Ebből a szakaszból még a Juventus-Olympique Lyon, a Manchester City-Real Madrid, a Bayern München-Chelsea és az FC Barcelona-Napoli párharcok visszavágói vannak hátra.

Az Európa-liga záró szakaszát négy német városban rendeznék, korábbi sajtóhírek szerint Düsseldorf, Gelsenkirchen, Duisburg és Köln lenne a helyszíne a találkozóknak, a finálénak utóbbi város adna otthont.

A BL és az EL-győztese egy hónappal később a Puskás Arénában nyitná a következő európai kupaidényt.

A BL-ben Isztambul, az El-ben pedig Gdansk volt eredetileg a finálé helyszíne.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×