eur:
415.22
usd:
399.16
bux:
78861.42
2024. december 19. csütörtök Viola
Az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA által közreadott kép az üres lelátókról a párizsi Parc des Princes stadionban a labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének Paris Saint-Germain - Borussia Dortmund visszavágója előtt 2020. március 11-én. A mérkőzést a tüdőgyulladást okozó koronavírus terjedése miatt biztonsági okokból zárt kapuk mögött rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/UEFA/Getty Images

„Mindenkinek csapás” – sportközgazdász a járvány okozta borús helyzetről

Az InfoRádió Aréna című műsorának nyilatkozó sportközgazdász szerint nem lesz haszonélvezője a mostani válságnak a sportvilágban; ez a helyzet mindenkinek csapás. A 2022-es pekingi téli olimpia és több korábbi nyári játékok szervezőbizottságának tagja pedig arra hívta fel a figyelmet, az olimpia elhalasztása több ezer szerződést érint.

A koronavírus-járvány a sportélet valamennyi szereplőjének egyértelmű csapást jelent, és az a tehet, illetve veszteség, amit most el kell viselniük, mintegy megoldásként a jövőre nézve, meg kellene osztaniuk egymás között az érintetteknek – véli Szabados Gábor közgazdász.

Amikor például arról van szó, hogy a kluboknak, sportszövetségeknek kieső bevételeik vannak azért, mert nyilvánvalóan hiányoznak a jegybevételek, és mert a televíziós társaságok és szponzorok joggal mondják, „Ha nincsen mérkőzés, akkor miért fizessek?”, ebben a kérdésben

valamiféle módon meg kell osztani a terheket

– magyarázta a szakember. Hozzátette: az említett felületeknek nagyobb belátással kellene lenniük, ami igaz az egyesületekre is, amikor a saját versenyzőikkel, sportolóikkal tárgyalnak, és hasonlóképp szükség van egyfajta szolidaritásra, egy közös megértésre. Emlékeztetett, több top klubnál is megegyeztek a játékosok fizetésének csökkentéséről.

Szabados Gábor elmondása szerint csak a most kezdődő, és egy darabig még biztosan elhúzódó tárgyalások során fog kiderülni, hogy a veszteséget hogyan lehet elosztani a szektorok egyes szereplői között, ki fog többet, ki kevesebbet veszíteni. Ugyanakkor úgy látja, hogy elindult egészséges szolidaritási folyamat, hogy senki ne kerüljön bajba. Ám igenis

reális opció, hogy bizonyos sportvállalkozások, futballklubok például, komoly anyagi gondba fognak keveredni, akár csődhelyzet közelébe,

és lesznek olyan játékosok, ettől függetlenül, vagy épp ezzel összefüggésben, akinek az egzisztenciájuk veszélybe kerülhet és hosszabb időre kikerülhetnek a sportág körforgásából – fogalmazott a szakember az InfoRádió Aréna című műsorában.

Komoly kockázatok vannak tehát, amelyek hosszú távon is fennmaradó hatással járhatnak – összegezte Szabados Gábor, aki ennek ellenére úgy véli, minél inkább el tudja sajátítani a sportvilág azt a gondolatot, hogy együtt, közös teherviseléssel, egymás iránti szolidaritással oldják meg a problémát, annál valószínűbb, hogy visszafogható a járványhelyzet igazi nagy veszteseinek száma. És amikor majd újraindulhat a sportélet, akkor közösen helyre lehet állítani a sportvilágot korábban jellemző gazdasági működést.

Tokió 2020

Vajda László, a 2022-es pekingi téli olimpia és több korábbi nyári játékok szervezőbizottságának tagja, az Aréna másik vendége úgy fogalmazott, érzése szerint a Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOB) kénytelen lesz anyagilag hozzájárulni nem csupán a Tokióban konkrétan felmerülő költségekhez, hanem a sportvilágot teljesen fölborító halasztást követő gazdasági hatások kezeléséhez is.

(Az elhangzott beszélgetést követően már kiderült, hogy július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart majd 2021-ben a tokiói olimpia, melyet a koronavírus-járvány miatt múlt kedden a jövő évre halasztottak - a szerk.)

A szakember egyetértett John Coates, a NOB tokiói szervezéssel foglalkozó koordinációs bizottságának vezetője korábbi szavaival, hogy az első és legfontosabb feladat, hogy valamiféle konszenzus alapján, de meghatározzák, hogy mikor legyen pontosan az elhalasztott olimpia. Erre reagálva Thosiro Muto, a tokiói szervezetőbizottság főigazgatója ösztönszerűen jelezte, ezres nagyságrendű szerződéseket kell azonnal áttekintetni, és azokat módosítani, amennyiben lehetséges; helyszínekre és szállásokra, valamint egyéb szolgáltatásokra vonatkozólag.

Vagyis az első lépések között a jogi keretek valamiféle áttolásával kell kezdeni

– fogalmazott Vajda László. Ebben benne foglaltatik a létesítmények bérlete is, hiszen a szervezőbizottságok értelemszerűen nem tulajdonolják azokat, és a használati kondíciókat haladéktalanul felül kell vizsgálni. A szakember úgy látja, az új létesítmények esetén az utóhasznosításnak egy teljesen más ütemezése indul majd, a meglévő helyszínek esetében pedig azok tulajdonosaival kell majd leülni tárgyalni, és átbeszélni, hogy milyen módon áll majd rendelkezésre az adott helyszín egy évvel később.

Ezeken felül lehetne beszélni még a repülőjegyekről, a lefoglalt nagyon sok ezer vendégszállással kapcsolatban Japánban, vagyis rengeteg olyan dolog van, amely azonnali figyelmet igényel – hangsúlyozta a Vajda László.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 19. 08:49
×
×
×
×