Miután Kanada és Ausztrália hivatalosan bejelentette, nem küld sportolókat egy idei tokiói olimpiára, valamint egyre több sportoló és edző szólított fel a halasztásra, már Abe Sindzó japán miniszterelnök is erről beszélt. Mint mondta, ezzel az eshetőséggel is számolni kell, a játékok törlése azonban nem jöhet szóba.

"A mostani körülmények között nehéz kitartani a játékok mellett, döntenünk kell majd a halasztásról, mert a sportolók egészsége a legfontosabb" - jelentette ki a rendező ország kormányfője.

Közben Dick Pound NOB-tag a USA Todaynek nyilatkozva azt mondta: már megszületett a döntés a halasztásról.

„A Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján megszületett a döntés a halasztásról.

A részleteket még ki kell dolgozni, de a játékok nem kezdődnek el július 24-én, ezt tudom" - jelentette ki a kanadai sportvezető, aki szerint a legvalószínűbb, hogy jövő nyáron tartják meg az olimpiát.

A NOB korábbi alelnöke, a WADA egykori vezetője szerint szakaszosan érkeznek majd a bejelentések, és elkezdenek dolgozni a hatalmas következményekkel is.

Pénzügyi kérdés

Óriási nehézségeket jelentene a szervezőknek és a teljes sportéletnek a tokiói olimpia elhalasztása, ezért ha minimális esély adódik, akkor megtartják még az idén - fejtette ki az InfoRádióban Dénes Ferenc sportközgazdász.

Az olimpia halasztásával kapcsolatban a legkritikusabb kérdés, hogy mikorra lehetne eltolni, mivel például az UEFA már előbb lépett, és egymásra tolják az eseményeket 2021-re a szervezők, és most már globális verseny van a sportpiacon - mondta az InfoRádióban Dénes Ferenc sportközgazdász. Az egyik legnagyobb probléma, hogy időben már nem nagyon van hely, ahova eltolható lenne, mivel

a globális sportéletet kellene felforgatni ahhoz, hogy az eredetitől eltérő időpontban rendezhessék meg.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság négy héten belül dönt az olimpiai sportjátékokról, a NOB elnöke szerint azonban ez a legkevésbé tisztességes megoldás lenne a sportolókkal szemben. A sportközgazdász szerint ez kevésbé morális, vagy etikai kérdés, sokkal inkább szervezési és pénzügyi kérdés.

"Válság van, emberek halnak meg, az egész világon éppen bezárják a kapukat. Ilyenkor arról beszélni, hogy ááá, szó sem lehet arról, hogy bezárjuk a kapukat... Ha nem a pénzről lenne szó, már réges-régen lemondtuk volna" - mondta Dénes Ferenc. Szavai szerint tizenvalahány milliárd dollárban mérhető az az összeg, amit a japán kormány és gazdaság már erre fordított, kész vannak a létesítmények, bár a szervezési költségeket még nem fizették ki. Igaz, utóbbi egy részét már így is elköltötte a japán kormány, hiszen például fel kellett készíteni az önkénteseket.

"Alapvetően pénzügyi szempontokról van szó, bármilyen szép, mézes-mázos szavakat mond a NOB elnöke" - fogalmazott a sportközgazdász. A halasztás üzenet lenne a jövőben olimpiarendezést fontolgató országok számára is, hogy bármikor beleszaladhatnak abba, hogy egy különleges helyzet miatt elveszik az összes, a rendezésre fordított pénz.

Dénes Ferenc szerint ezért is ragaszkodik ahhoz a NOB, hogy a legvégsőkig kitartson, és

ha lesz egy pici esély arra, hogy minimális kárral, arcvesztéssel lehessen olimpiát rendezni, akkor megtartják.

Bármilyen furcsa, de a legkönnyebb része az lenne a történetnek, hogy újra a legjobb formába kerüljenek a sportolók - mondta Dénes Ferenc. Hozzátette: óriási apparátus dolgozik ezen, és nagyon komoly tudásanyag van összegyűjtve arról, hogyan kell egy sportolót adott időpontra a lehetőségekhez képest a legjobban felkészíteni. Szerinte azonban ez a kisebbik probléma, a nagyobbik az, hogy milyen időpontra halasztódjon egy esemény. Ha ugyanis összetorlódnak az események, fennáll a veszélye, hogy nézőt, pénzt veszít a szervezés.

Ráadásul egy rendezőország infrastruktúrájának felkészítése egy másik időpontra szintén komoly erőfeszítést igényel, miután 7 éve egy adott időszakra készültek. Az is kérdéses, hogy hogyan árazzák be a szponzorok, hogy ilyen típusú vis maior előjöhet, óvatosabbak lesznek.