eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Pexels

Tiltakoznak az oroszok a kitiltás miatt

Az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) elküldte az ország tiltakozásáról szóló levelét a nemzetközi ügynökséghez (WADA), melynek december 9-én született döntése értelmében az orosz sportolók nemzeti válogatottként négy évig nem vehetnek részt jelentős nemzetközi versenyeken, így a 2020-as, tokiói olimpián sem.

A levelet, melyben az oroszok hivatalosan jelezték, hogy fellebbeznek a WADA-határozat ellen, Jurij Ganusz, a RUSADA vezetője küldte el annak ellenére, hogy ő személyesen nem értett egyet a fellebbezéssel. A mostani levélhez csatolt egy saját megjegyzéseit tartalmazó kiegészítést.

A RUSADA múlt csütörtökön döntött a fellebbezésről, majd kedden az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, Sztanyiszlav Pozdnyakov kérte a szervezetet, hogy hivatalosan tiltakozzon a WADA-nál.

A fellebbezést követően az ügyet a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) fogja tárgyalni.

A WADA december 9-én tiltotta el négy évre Oroszországot egyebek között az olimpiai és világbajnoki részvételtől, valamint a jelentősebb nemzetközi versenyek rendezésétől, mivel bizonyítottnak látta, hogy manipulálták az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) moszkvai laboratóriumának eredményeit. Ezáltal többek között a jövő évi tokiói olimpián, illetve a 2022-es katari labdarúgó-vb-n sem szerepelhetnek orosz színekben sportolók. Ugyanakkor azok, akik bizonyítani tudják, hogy tisztán készülnek, semlegesként ott lehetnek a nagy versenyeken. A jövő évi - részben oroszországi rendezésű - futball Európa-bajnokságot nem érinti a mostani szankció.

A büntetést kiváltó ügyet a moszkvai doppingellenőrző laboratórium - hosszas huzavona után - januárban átadott adatbázisának átvizsgálása után robbantotta ki a WADA. A labor működését és a RUSADA-t 2015 végén függesztették fel, miután a WADA az év novemberében nyilvánosságra hozta illetékes bizottságának vizsgálati jelentését, amely megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott. Egy évvel később a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták. A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták és pozitív teszteredményeket titkoltak el.

Az orosz sportolók a 2016-os, riói olimpián még elkerülték a teljes kizárást, a 2018-as, phjongcshangi téli játékokról ugyanakkor már kitiltották Oroszországot, és sportolóinak külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez. Aki ezt megkapta, semlegesként vehetett részt a versenyeken.

Az orosz ügynökség 2018. szeptember 20-án kapta vissza tesztelési engedélyét, a moszkvai labor pedig egy éve kezdhette újra működését. Ez utóbbi engedélyezéséhez több feltételt is szabott a WADA, ezek egyike volt az adatbázis átadása. A nemzetközi ügynökséget tavaly decemberben még megakadályozták az adatok átmásolásában, januárban aztán az oroszok átadták azokat. A WADA már akkor jelezte, hogy akár hónapokig is eltarthat, amíg megvizsgálja, az információk hitelesek-e, majd szeptemberben bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indított azokkal a "következetlenségekkel" összefüggésben, amelyeket az adatbázis tartalmazott.

A vizsgálat lezárulta után a WADA-szabályzatnak megfelelést ellenőrző bizottság négyéves eltiltást javasolt, melyet december elején a végrehajtó bizottság megszavazott.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×