Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Hockenheim, 2018. július 22.Lewis Hamilton, a Mercedes brit versenyzője ünnepel, miután megnyerte a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Német Nagydíját a hockenheimi versenypályán 2018. július 22-én. (MTI/EPA/Ronald Wittek)
Nyitókép: (MTI/EPA/Ronald Wittek

Jól bevásárolt Lewis Hamilton

Negyvenmillió dollárért, azaz több mint 11 milliárd forintért vásárolt magának egy lakást New Yorkban.

A The Wall Street Journal jelentése szerint az ötszörös Forma-1-es világbajnok nemrég egy több mint 40 millió dolláros ingatlant vásárolt New Yorkban. A 34 esztendős sztárversenyző ezzel egy 601 négyzetméteres luxuslakás tulajdonosa lett Manhattan szigetén, nyugaton a Tribeca kerületben, ami számos híres lakosról ismert - irja a motorsport.com.

Hamilton új szomszédjai között van Daniel Craig és Robert de Niro is a színészek köréből, aki éttermet és szállodát is működtet a városban, de Mariah Carey-nek és Taylor Swift-nek szintén van ott ingatlanja a zenei iparból.

A felső emeleten található penthouse négy hálószobát és egy 250 négyzetméteres külső teret is tartalmaz, ami a Hudson-folyóra néz. Hamilton 25 méteres medencével, squash pályával, könyvtárral és egy társalgóval várhatja a vendégeit.

Lewis hivatalosan Monacóban él, de több ingatlanja is van. Az egyik ilyen Coloradóban fekszik egy luxus üdülőhelyen, valamint egy másik New Yorkban, ami szintén egy penthouse, melyet még 2017-ben szerzett meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×