1236 az őszi átlagnézőszám az Európa Ligában is szereplő Mol Vidi FC "hazai" bajnoki meccsein - a felcsúti albérletben, közben tízszer ennyien is kíváncsiak a csapatra a nemzetközi porondon.
"Tudni kell, hogy a szurkoló bárhol a világon jó minőségű sportszolgáltatásért, színvonalas meccsért, izgalomért megy ki a stadionba"
- próbálkozott a megfejtéssel Muszbek Mihály sportközgazdász a Digi Sport tévének kedd reggel, hozzátéve, a Videoton hazai teljesítménye, játéka ezt nem teljesíti, "a Vidi ma még egy regionális klub, egy nagyváros szurkolótáborát tudja maga mögött". Muszbek szerint ráadásul ha nem bérletért árulták volna a három hazai Európa Liga-mérkőzés látogathatóságát, akkor valószínűleg a BATE Boriszov ellen ennyien sem lettek volna kíváncsiak a fehérváriakra, akiken
nem lehet számonkérni, hogy csak 1200 szurkolót tud Felcsútra csábítani a bajnokikon.
A klub nyári névváltoztatása - Videotonról Mol Vidire - szerinte teljesen érthetetlen volt. "Ha az üzleti szempontok lettek volna fontosak, akkor a klubnál tudhatták volna, hogy a szponzori ragadványnevet csak bizonyos feltételekkel használhatják. Ha pedig nem akarták figyelembe venni az üzleti szempontokat, akkor a szurkolókkal szúrtak ki", nem beszélve szerinte arról, hogy
a közbeszéd azóta is "videotonozik", és az egyébként felkészült riportereknek is folyamatosan ki kell javítaniuk magukat a közvetítések során.
Muszbek Mihály kiindulva abból, hogy ha lesz foci, lesz néző, felteszi a kérdést: de mikor lesz foci?
"Ha foci alatt az infrastruktúrát értjük, akkor ez egy csonka megközelítés. Ha a kiváló akadémiákat, az is egy tévedés. Ha foci alatt egy 95 perces, lüktető játékot, nemzetközi eredményeket, széleskörű nézői szórakoztatást, a televíziós közvetítések versenyalapú jogdíjemelkedését, akkor az a válaszom, hogy ez igen."
Szerinte ma csak a válogatott szintjén van nézői érdeklődés, a klubcsapatoknál nem, Magyarországon ma az osztrák futball-látogatottság feléről beszélünk, "de ma erre a színvonalra ez a realitás".
Egy dolog a sportközgazdász szerint viszont még a látogatottságnál is fontosabb adat: a tévés nézettség.
"Nagyon szomorúan láttam, hogy az egyébként valóban érdekes, nemzetközileg versenyképes Ferencváros-Újpest mérkőzésnek a 21 ezer helyszíni néző mellett mindössze 250 ezer televíziós követője volt, ez a szám az elmúlt évekhez képest rendkívül alacsony."
Ha szerinte elfogadjuk a publikált nézőszámokat, és mellett a mérlegekben megnézzük a jegybevételeket, akkor további gondra lehetünk figyelmesek:
a meccsre járóknak csak a 60 százaléka fizeti ki a teljes értékű jegyet,
rendkívül sok az ingyenjegy az szponzoráció révén, miközben a környező iskolákat, közelben lakókat a klubok egyáltalán nem szólítják meg. Problémaként tekint továbbá a Nemzeti Sport napilap azon törekvésére, hogy legyenek a belépők minél olcsóbbak és hozzáférhetőbbek, hisz "aminek nincs ára, nincs értéke", és lehet is látni a Haladás, valamint a Diósgyőr esetében is: akár egy műemléket, csak egyszer nézték meg annyian, ahány embernek az új stadion megépült. Ő maga azt képviselte a stadionépítéskor a "férőhelyvitában", hogy az elmúlt öt év átlagának a másfélszeresére kell stadiont létesíteni, de nem ez történt, mindenhol a maximális nézőszámot vették alapul, de
"ennyi nemzetközi szintű stadionra nincs szükség, mégis megépülnek".
Muszbek Mihály persze bízik abban, hogy végül ő téved, de különösen aggódik a 68 ezres új Puskás Stadionért, hogy annak a hasznosításával problémák lesznek.