A Magyar Sport Házában rendezett tanácskozás első felszólalója, Szalay Ferenc, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának - egyben a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének - elnöke kifejtette: két éve 12 milliárd, tavaly 21 milliárd, idén viszont már 33 milliárd forintot tesz ki a sportköltségvetés, azaz egyértelmű növekedési folyamat figyelhető meg azóta, hogy a kormány stratégiai ágazattá minősítette a sportot.

A magyar sportfinanszírozás korántsem egyenlő a TAO-val, az állami források és az önkormányzati hozzájárulások évi 40 milliárd forintot jelentenek - hangsúlyozta a fideszes politikus. A mindennapos testnevelés bevezetését követi a létesítményfejlesztési program, amelynek során 13 milliárd jut tornatermek építésére - sorolta a politikus. Hozzátette, hogy még három-négyszáz tornaterem hiányzik, ami azonban hat-hét év alatt korrigálható. Az öt látványsportágat érintő TAO-ból kiszorult sportágak helyzetén pedig akár úgy is lehetne javítani, hogy oda kerülne az a tíz-húszszázaléknyi jóváhagyott támogatás, amelyet végül nem hívtak le - mondta.

Szalay Ferenc közölte, hogy az NSI 203 milliós, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUSI) - a budapesti "tüskecsarnok" felújításával együtt - 9,7 milliárdos, a versenysport 642 milliós, az akadémiai rendszer 1,7 milliárdos, az ösztöndíjprogramok 2,3 milliárdos, a szabadidősport 372 milliós, a diáksport 501 milliós, a várhatóan Győrben 2017-ben sorra kerülő Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 1,5 milliárdos, a debreceni stadionfejlesztés 9 milliárdos, a MOB 450 milliós, a Magyar Sport Háza 307 milliós állami támogatással számolhat, a sportlétesítmények biztonságára pedig 864 milliót fordítanak.

Bardóczy Gábor, az NSI megbízott főigazgatója előadásában rámutatott, hogy a 94,8 milliárd forintos igényelt TAO-támogatásból 44,8 milliárdot hagytak jóvá, amelyből végül 33,5 milliárdot hívtak le, összesen 1550 sportfejlesztési program keretében.

A lehívott támogatások 69 százaléka a labdarúgáshoz kötődik, a 3150 magyarországi település közül pedig 744 érintett az új rendszerben - mondta Bardóczy Gábor. A 744 településből 714 a futballhoz kötődő fejlesztéshez kért segítséget, az igénylések többsége pedig Pest, Fejér és Zala megyéből érkezett. A 2012/2013-as idényre 102,4 milliárdos az igény, és ebből eddig 26 milliárdot hagytak jóvá - ismertette.

Fazekas Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezető-helyettese közölte, hogy a sportoló emberek 75 százaléka a TAO-ban érintett öt látványcsapatsportágban tevékenykedik, és a vállalkozói szektor jelenleg tíz százalékot fedez a sportfinanszírozásból.

Remetei Filep Zsuzsanna, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásokat vizsgáló irodájának főosztályvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság által tavaly novemberben jóváhagyott TAO-program - amelyhez Európában nincs hasonló - működése 2017 júliusáig biztosítva van.

Farkas Péter, a Magyar Sporttudományi Társaság EU-szakbizottságának elnöke hozzátette: a 10-249 fős kis- és középvállalkozások közül 500-at kérdeztek meg a sportfinanszírozásról. Kiderült, hogy 32 százalékuk vesz részt a TAO-programban, és minden második a labdarúgást támogatja. A kézilabda részesedése 24, a kosárlabdáé 10, a vízilabdáé pedig 7 százalékra tehető. A TAO mellett egyébként a cégek 9 százaléka más módon is támogatja a sportot - mondta.