Fontos volt számunkra ez a verseny, hiszen a szegedi női csapatból többen is indultak ezen az Európa-bajnokságon, a négyesünk például bronzérmet szerzett. Az elmúlt időszakban kezd egy igen erős, sokra hivatott női csapat kialakulni, és ebben a páromnak, Andrónak is rengeteg munkája van. Büszke vagyok a lányokra. Nagyon értékes például Kárász Anna ötödik helye, bár ennél is fontosabbnak tartom, hogy a válogatók során úgy szerepelt, hogy helyet kapott a női négyesben. Élete első felnőtt Európa-bajnokságán ezüstérmes lett, ami nagy szó.

Nézte a közvetítést Belgrádból?

Természetesen.

És mi volt a véleménye a magyar csapatról?

Női vonalon még mindig a világ legjobbjai vagyunk, és ez nagyon fontos. Örültem Kati aranyérmeinek, hiszen bár nem ezt az évet tekinti az olimpiai felkészülésében a legfontosabb időszaknak, mégis kiemelkedően teljesített. Nagyszerű, hogy ezer egyesben ismét aranyat nyert, és biztos vagyok benne, hogy vele kiegészülve még jobb eredményt ér majd el női négyesünk.

És milyen volt Kovács Katalin és Csipes Tamara párosa?

Kati egykori párjaként fura lenne nekem megítélni ezt az egységet, így diplomatikus maradok, és nem mondok semmit, jó?

Akkor térjünk át egy másik kulcsfontosságú számra, a kétszáz egyesre, amelyben nem sikerült újabb magyar Európa-bajnoki aranyérmet ünnepelni.

Sajnáltam, hogy Danának nem jött ki a lépés, de ez a legrizikósabb versenyszám, amelyben egyetlen hiba is elegendő ahhoz, hogy összeomoljon minden. De ha már a kétszáz méterekről kérdez: nagyon örültem a szegedi Horváth Gábor bronzérmének, no és minden szegedi eredménynek...

És mi a véleménye Vajda Attila botlásáról?

Nem lehet mindig a csúcson teljesíteni. Megesik, hogy a legnagyobbak megbotlanak. Ettől függetlenül Attilát tartom a szegedi világbajnokság és a londoni olimpia fő favoritjának.

Ígéretéhez híven az egyik fő szurkolója lesz a magyar csapatnak a szegedi világbajnokságon. Várja már a versenyeket?

Nagyon, bár elég nehéz a partról nézni a többieket, hiszen nekem is jár a kezem, a lábam a bemelegítésnél, a futamok során. Az elmúlt több mint tíz évem az edzőtáborokról, a versenyekről szólt, így valóban nagyon hiányzik a kajakozás. Most protokolláris eseményeken próbálok a javára lenni a sportágnak. Ezen a hétvégén például Vajda Attilával gyermekétkeztetési programban segédkezünk, ami nagyon fontos számomra. A saját alapítványomat is azért hoztam létre, hogy olyan vidéki kajakos és kenus gyerekek helyzetén könnyíthessek, akik alapvetően nem engedhetik meg maguknak azt, hogy sportoljanak. És bízom abban, hogy a szegedi világbajnokság is sok-sok tehetséges gyereket vonz majd ehhez a sportághoz.