Bánki Erik, az országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, befejeződtek az egyeztetések az Európai Bizottsággal, így a parlament elé kerülhet az öt látvány-csapatsportra - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda - vonatkozó törvényjavaslat, amelynek elfogadása esetén az adókedvezmény-rendszer a kormány számításai szerint nagyjából 20 milliárd forint pluszt jelent a magyar sportnak. A fideszes politikus hozzátette: ennek köszönhetően várhatóan jelentősen nő a profi és az amatőr sportolók száma is Magyarországon.

"Ilyen rendszer először Magyarországon léphet életbe, így kimondhatjuk, hogy az Európai Unió minket fog követni, s végre Magyarország ismét az élen jár valamiben - fogalmazott Bánki. - A legutóbb, Gödöllőn megtartott informális sportminiszteri értekezleten nagyon sokan kérdezték Czene Attila sportért felelős államtitkárt erről a törvényről, így várható, hogy a többi uniós állam átveszi majd tőlünk a rendszert."

A sport- és turizmusbizottság elnöke elmondta, három fordulóban kellett egyeztetni az Európai Bizottsággal a törvényjavaslatról, s mostanra az uniós végrehajtó testület az intézkedési terv 90 százalékát elfogadta, már csak két pont van, amelyről még vita folyik.

"Az egyik ilyen terület a profi sportklubok tárgyi eszköz beruházásokra, illetve felújításokra fordítható forrásainak támogatása, a másik pedig a profi klubok által foglalkoztatott sportszakemberek és technikai személyzet bérének támogatása - mondta Bánki. - Az már az első egyeztetés alkalmával nyilvánvalóvá vált, hogy a profi sportolók fizetéséhez egyetlen forintot sem adhatunk, de ezt eredetileg is így gondoltuk."

A politikus hozzátette, ezekben a kérdésekben 60 napon belül megfogalmazza állásfoglalását az Európai Bizottság.

"Nyáron elkezdődhetnek azok a létesítmény-fejlesztési beruházások, amelyek sportszakmai célokat szolgálnak, s ezekhez 70 százalékban lehet igénybe venni a társaságiadó-kedvezményt, tehát csak 30 százalék önerőre lesz szükség - fogalmazott Bánki. - Az utánpótlás-nevelési támogatás szakmai részének esetében 90 százalék adótámogatásból leírható lesz, mindössze 10 százalék önerőt kell majd ehhez biztosítani, a személyi jellegű kifizetések esetén 50 százalékot lehet majd adótámogatásból igénybe venni."

A sport- és turizmusbizottság elnöke azt mondta, míg korábban úgy volt, hogy csak az öt látvány-csapatsport első osztályú klubjai részesülhetnek ebben a támogatásban, addig ezt mára kibővítették, így az érintett sportágak összes csapatai - osztálytól függetlenül -, illetve sportszövetségei is igénybe vehetik a társaságiadó-kedvezményből adódó támogatást.

"A törvény hatályba lépését követően a támogatások egy úgynevezett támogatási igazolással vehetőek majd igénybe, tehát a klubok és a sportági szakszövetségek benyújtják igényüket a sporttámogatásokat ellenőrző szervezethez, amely jelenleg Nemzeti Sportintézet néven az utánpótlás-neveléssel foglalkozik, de ez a tevékenység majd átkerül a Magyar Olimpiai Bizottsághoz, az NSI pedig átalakul - ismertette a rendszer működését Bánki. - A szervezet ellenőrizni fogja, hogy az a fejlesztési, szakmai program, amelyet finanszírozni akar az adott klub vagy szakszövetség, egybeesik-e az adott sportág fejlesztési stratégiájával.

Ha a szakmai szempontok elfogadhatóak, akkor a sporttámogatásokat ellenőrző szervezet kiadja az igazolást, amelyet az igénylő elvisz az adott céghez, akitől a támogatást kéri. A cég átveszi az igazolást, átutalja a támogatási összeget, és majd az év végén, vagy a következő év elején, amikor az adóbevallások elkészítésére kerül sor, akkor csatolja az igazolást az adóbevallásához, tehát nem a költségvetésbe fizeti be az összeget, hanem közvetlenül a klubnak, vagy a szakszövetségnek juttatja el."

Bánki hozzátette, a rendszerhez egy szigorú, folyamatos ellenőrzés is kapcsolódik, másképp ugyanis nem lehet kizárni az esetleges visszaéléseket.