Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Így harcol a futballhuliganizmus ellen az MLSZ

Határozott fellépést ígért a futballhuligánok ellen a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. Csányi Sándor a témában rendezett budapesti, nemzetközi tanácskozáson azt mondta: Anglia és Németország példája azt mutatja, hogy kellő eltökéltséggel és tisztánlátással kezelhető a futballhuliganizmus problémája. Samu István, az MLSZ biztonsági bizottságának elnöke azt mondta az InfoRádiónak, hogy a Belügyminisztériumban zajlik a futballhuliganizmus visszaszorítását célzó jogszabály előkészítése.

A Magyar Labdarúgó Szövetség eltökélt abban, hogy keményen lép fel a futballhuligánok ellen, véget vet a szurkolói anonimitásnak, bevezeti a szurkolói kártyát és kamerarendszert, ami lehetővé teszi, hogy a nemkívánatos személyek ne juthassanak be a stadionokba - mondta Csányi Sándor a futballhuliganizmus elleni küzdelemről rendezett nemzetközi tanácskozáson.

Az MLSZ elnöke a Kriminálexpo 2010 keretében, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezett konferencián arról beszélt, hogy Anglia és Németország példája azt mutatja, kellő eltökéltséggel és tisztánlátással kezelhető a futballhuliganizmus problémája.

Az ultrákra szükség van, de nem olyanokra, akik tüzet gyújtanak, hanem olyanokra, akik akkor is elkísérik és buzdítják a csapatukat, amikor az átlagszurkoló már feladta. Bízom benne, hogy a mai ultrák jó részét meg tudjuk tartani a futball berkein belül, mert ők gondoskodnak a stadionokban a jó hangulatról - tette hozzá. Csányi Sándor szerint azokat viszont, akik "kezelhetetlenek", el kell távolítani a stadionokból és azok környékéről, mert nemcsak maguk és társaik életét veszélyeztetik magatartásukkal, de távol tartják azokat is a sporttól, akik a futballt választanák.

Az MLSZ elnöke arról is beszélt, hogy az elmúlt négy hónapban a Belügyminisztérium, a rendőrség és az MLSZ szorosan együttműködött a kérdésben, összehangolt munka folyik, amelynek - mint mondta - nem a végén, hanem a közepén járnak. Megjegyezte: tárgyalni fognak az ügyről a nemrég létrehozott szurkolói bizottsággal is.

Samu István, az MLSZ biztonsági bizottságának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: megvan a kormányzati szándék is a futballhuliganizmus visszaszorítására. Világos jogszabályi háttérre van szükség ahhoz, hogy a meccseket szervezők és az azokat biztosítók tisztában legyenek a feladataikkal, kötelességeikkel - emelte ki.

A Belügyminisztériumban a szükséges jogszabály elkészült, ezt jelenleg belső szakmai egyeztetéseken vitatják meg - közölte Samu István. Hozzátette: szeretnék, ha családi rendezvények lennének a futballmérkőzések, ami nem fog pár hónap alatt megvalósulni, de a külföldi tapasztalatokat figyelembe véve le lehet rövidíteni a folyamatot.Minél erősebben a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több lesz a kerítés és így a szurkolók széles rétegeit ijesztjük el a meccsektől és megjelennek bizonyos biztonsági kockázatok is - jegyezte meg. Emlékeztetett rá: 1985-ben például tűz ütött ki a Bradford City lelátóin és 56 ember halt meg, mert a biztonsági kapuk zárva voltak. Hillsborough-ban pedig 96 ember halt meg egy nézőtéri tolongásban, mert kerítéseket helyeztek ki mindenhová. Ez megváltoztatta a szakemberek hozzáállását a kérdéshez.

A szakember szerint meg kell találni az egyensúlyt az általános értelemben vett biztonság és a szurkolók biztonsága között. Például együtt kell dolgozni a "jó szurkolókkal" és marginalizálni kell azokat, akik nem a foci miatt mennek ki a meccsre, hanem a balhéért. Ezeket a kockázatos személyeket ki kell zárni, el kell tüntetni a stadionokból, ha ugyanis őket kizárják, mások sem lesznek erőszakosak - mondta.

Kitért arra: az Egyesült Királyságban nagyon jól működik az a rendszer, hogy a bíróság kizárja - akár 3-10 évre is - a stadionokból a rendbontókat. A tapasztalatok szerint ezeknek az embereknek a 96 százaléka a büntetés letelte után már nem veszélyes a többiekre. A tapasztalatok szerint hatékony, hogy a médiát is felhasználják a legveszélyesebb szurkolók megszégyenítésére, például azzal, hogy a helyi újságban megjelentetik a fotójukat.

A kluboknak véleménye szerint a stadionok infrastruktúrájának fejlesztésében van szerepe, és hatékony az a rendszer is, hogy a stadionnak külön biztonsági felelőse van, és mindenki - a klub, a rendőrség, a helyi segítők - szerepet vállal a meccs lebonyolításában. Bár - jegyezte meg - az esetek 45 százalékában nincs rendőr a mérkőzéseken.

A futballhuliganizmus megelőzésében kiemelt szerepe van a mérkőzések előkészítésének, a rendőrség, a klub, és a szurkolói szervezetek együttműködésének - mondta Hendrik Grosse Lefert, a németországi Nemzeti Futball Információs Pont helyettes vezetője a konferencián Budapesten.

Hendrik Grosse Lefert arról beszélt, a 82 millió lakosú Németországban 6,5 millió tagja van a német futballszövetségnek, hetente 60-80 ezer meccset rendeznek. 17,5 millió néző van az első- és másodosztály meccsein évente, ezeken évente 9 ezer megelőző intézkedést, letartóztatást foganatosítanak és 6 ezer bűnügyi jelentés születik ezeken a meccseken.

Kiemelte: Németországban a futballrendészet egyik legfontosabb része az információgyűjtés, kockázatelemzés, hogy hány rendőrt kell bevetni egy-egy meccsre, úgy, hogy kerítések és lezárások nélkül biztosítani lehessen a barátságos atmoszférát.

A rendőrségen ezért egy úgynevezett "klublátogató" osztály létezik, amely ezt a felderítést végzi: összeállítják a klubokról az információs csomagot a meccs előtt, elemzik a szurkolók viselkedését, meghatározzák, hány "bajkeverő" van a szurkolók között. A meccs után pedig meccsértékelő jelentésben értékelik az előzetesen beszerzett információk mennyiségét és minőségét, és feltárják a meccs lebonyolításának esetleges problémáit és azok okait.

Mint mondta, igazságosan, de határozottan kell fellépni azok ellen, akik kockázatot jelentenek a többi szurkolóra és el kell választani őket azoktól, akik nem jelentenek kockázatot. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a bajkeverők azonosíthatóak legyenek.

Németországban ezért létrehoztak egy adatbázist, amelyben nyilvántartják az erőszakos szurkolókat. Nemcsak a már bűntettet elkövetők szerepelnek az adatbázisban, hanem olyanok is, akik nem követtek el bűncselekményt, de ott vannak az elkövetői csoportok körül és figyelemmel tudják követni, hogy nem válik-e maga is elkövetővé - mondta.

Hozzátette: jelenleg 15.500 akta van az adatbázisban 12 ezer személyről, sőt 2005 óta a stadionokból kitiltások is szerepelnek az adatbázisban, ebből jelenleg 2.500 van érvényben.

A szakértő jó megoldásnak nevezte a figyelmeztetés rendszerét, azaz, hogy a bajkeverőket figyelmeztetésben részesíthetik, és hogy városokból, városrészekből tilthatják ki, de jól működik a "megelőző őrizet" rendszere is.

Hangsúlyozta: nagyon fontos a mérkőzések előkészítése, a rendőrség, a klub, a szurkolói szervezetek együttműködése. A szervezők felelősségét firtatva kiemelte a stadionbeléptető rendszerek fontosságát, azt, hogy a szervezők gondoskodjanak arról, a stadionok ne legyenek túlzsúfoltak.

Németországban a biztonsági szolgálat kíséri a kockázatot jelentő szurkolókat, sőt az is előfordul, hogy a vendégklub elhozza a saját felügyelőit is a meccsre.

Kenny Scott, az európai szövetség (UEFA) biztonsági szakértője arról beszélt, az UEFA célja, hogy biztonságos, kellemes környezetben szurkolhassanak az érdeklődők, a garázdákkal szemben pedig arányosan lépjenek fel. Úgy fogalmazott: integrált irányítást szeretnének látni, amelyben a rendőrök, segítők, stadionmenedzserek, klubok vesznek részt.

Kiemelte: az UEFA a szurkolók biztonságát előbbre valónak tartja az általános biztonságnál, a nézők biztonságának és jólétének kell az alapnak lennie, és ennek része az általános biztonság. Az UEFA ezért támogatja, hogy mindig legyenek rendőrök a stadionokban.

Az UEFA kiemeltnek tartja a stadionokban nyújtott szolgáltatások minőségét, illetve ezek javítását, ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a biztonság és a szolgáltatás között - tette hozzá. Kifejtette: ha egy stadionban "magánhadsereg" fogadja a szurkolókat, az inkább riasztó, mint megnyugtató.

Hanganyag: Kálló Izabella

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×