Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Szegedi bravúr a továbbjutásért

Bekerült a férfi kézilabda Bajnokok Ligája nyolcadöntőjébe a Szeged, mivel a csoportkör záró fordulójában 23-22-re nyert a svájci Schaffhausen otthonában.

A Szeged azzal a tudattal lépett pályára, hogy ha győz, vagy legalább 28 gólt dobva döntetlent játszik, akkor a BL nyolcaddöntőjében folytatja, máskülönben a KEK 16-os mezőnyébe kerül át. Az irányító Andjelkovic felgyógyult ujjsérüléséből, így vállalta a játékot.

A hazaiak alaposan ráijesztettek a Tisza-partiakra: heves rohamokkal 8-3-ra elhúztak. Időkérés után sikerült rendezni a sorokat, és megkezdődött a felzárkózás.

A Szeged szenzációs negyedórát produkálva fordított (9-10), ezt pedig a svájciak trénere nem hagyhatta szó nélkül. De hiába, mert a szünetig nőtt a különbség (10-13).

A folytatásban sokkal keményebben védekezett a Schaffhausen, és eleinte nem tudott gólt lőni a Szeged. Ahogy taktikát váltottak a vendégek 13-11-ről elhúztak 18-14-re. Ekkor negyedóra volt még hátra.

Eszeveszett rohamba kezdett a hazai gárda, és három peccel a lefújás előtt feljöttek 22-20-ra. A hajrá még izgalmasabb volt. 23-22-re módosult az állás 50 másodperccel a vége előtt, ráadásul emberhátrányba került a Szeged.

Az utolsó támadást sikerült elhúzni, így maradt az egygólos, továbbjutást érő győzelem.

A Szeged az utolsó négy BL-szezon alatt három alkalommal is az utolsó csoportfordulóban harcolta ki a kieséses szakaszba jutást.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×