Infostart.hu
eur:
388.53
usd:
330.75
bux:
110730.16
2025. december 22. hétfő Zénó

Százforintos órabérért gyártják Beckham cipőjét

Azzal vádolják a világ legnagyobb sportszergyártóit, hogy számos olyan külföldi üzemben dolgoztatnak, ahol a dolgozóktól megtagadják az alapvető munkavállalói jogokat és a tisztességes fizetést.

A németországi labdarúgó-világbajnokság elé időzítve tette közzé jelentését az Oxfam nevű szervezet, amely világszerte küzd a munkavállalói jogokért.

A beszámoló szerint az olyan vállalatok, mint a Nike, az Adidas, a Puma és a Fila olyan fejlődő országbeli alvállalkozókat foglalkoztatnak, amelyek megengedhetetlenül hosszan dolgoztatják többnyire női munkásaikat arcpirítóan alacsony bérért, és elbocsátják, akik tiltakoznak ez ellen.

Az alapítvány arra is felhívja a figyelmet, hogy a világbajnokság előtt megnő a kereslet a sportszerekre, mezekre és más kellékekre, és ez tovább rontja az amúgy is felháborító helyzetben lévő munkások körülményeit.

Van javulás, de csekély

A jelentés elismeri, hogy néhány cég tett lépéseket a helyzet javítása érdekében, a Nike például az 1998-as 52 százalékkal szemben ma már cipőinek csak 38 százalékát gyártatja olyan országokban, ahol nincs szervezkedési szabadság.

Az Oxfam ugyanakkor kevesli az eredményeket, az Adidas Predator Pulse márkanevű cipője - ebben játszik többek között David Beckham - például egy olyan üzemben készül, ahol átszámolva mintegy 100 forintos órabérért dolgoznak, és nemrég 30 dolgozót küldtek el, mert részt vettek egy törvényes sztrájkban.

Egy másik indonéziai sportszergyártó üzemben arra kényszerítik a munkásokat, hogy reggel héttől este tizenegyig megállás nélkül dolgozzanak.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×