A többi között a magyarok gazdagodását és a teljes energiafüggetlenség elérését nevezte a kormányoldal nagy tervének a következő ciklusra a miniszterelnök. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Miskolcon, a Digitális Polgári Körök gyűlésén egymilliós átlagfizetést, 400 ezres minimálbért, a 14. havi nyugdíj teljes kifizetését, új agrárgazdaságot, valamint a mesterséges intelligencia lehetőségeinek magyar életbe beépítését is ígérte. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: minden nagyívű jövőbeli terv és cél előfeltétele, hogy ki kell maradni a háborúból. Kérdésre válaszolva a magyar jövő egyik legfontosabb kérdésének nevezte a magyar cigánysággal való együttműködést.

Gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőként Kapitány István irányítja a TISZA párt kormányzati felkészülését – jelentette be Magyar Péter, a párt elnöke. Kapitány István korábban a Shell alelnöke volt, Magyarországon, Németországban, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban töltött be vezető pozíciókat a vállalatnál. 2020 és 2025 között a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke volt. A Tisza szakértője az uniós források hazahozatalát tartja a gazdasági újraindítás kulcsának és szerinte a magyar gazdaságpolitika legnagyobb kihívása a bizalomvesztés és a kiszámíthatatlanság.

Nem indul az LMP a 2026-os országgyűlési választásokon – döntött a párt kongresszusa. A héten az LMP már a harmadik ellenzéki párt, amely bejelentette: távol marad a voksolástól. Az LMP a döntést azzal indokolta, hogy nem kívánják akadályozni a kormányváltást. Vona Gábor pártja, a Második Reformkor szintén szombaton jelentette be, hogy a párt nem indul a voksoláson. Gattyán György pártja, a Megoldás Mozgalom csütörtökön közölte a távolmaradást. A Momentum még tavaly nyáron határozott úgy, hogy a kormányváltás érdekében nem indul a választáson.

Gyökeres változást sürgetett a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és parlamenti frakcióvezetője a párt kampánynyitó rendezvényén. A budapesti eseményen Toroczkai László azt ígérte, hogy pár éven belül gyarapodó, fejlődő pályára állítják az országot.

Vasárnaptól újra extrém hideg várható Magyarországon, az északkeleti országrészben akár mínusz 15–20 Celsius-fok is lehet – közölte az operatív törzs. A hatóságok folytatják a rászorulók tűzifával való ellátását. Az operatív törzs arra kéri a lakosságot, hogy az extrém hidegben lehetőség szerint kerüljék a szabadtéri tartózkodást, és bajba jutott embert észlelve hívják a 112-es segélyhívót.

A tiltakozások ellenére aláírták az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac szabadkereskedelmi megállapodását Paraguay fővárosában. A szerződés mintegy 700 millió embert érint. A megegyezést még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek, valamint a Mercosur-tagállamok törvényhozásának is. A több mint 25 éve előkészített megállapodás aláírására január elején kapott felhatalmazást az Európai Bizottság elnöke, bár az uniós gazdák mellett több állam, köztük Magyarország is ellenezte az egyezséget.

Február 1-jétől 10 százalékos, majd júniustól már 25 százalékra emelt extravámot vet ki az amerikai elnök az Egyesült Királyságra, Dániára és más európai országokra, amíg nincs megállapodás Grönland ügyében. Ez a teher addig lesz érvényes, amíg az érintett országok akadályozzák a terület amerikai megvásárlását. Közben Grönlandon és Dániában is tüntetők vonultak utcára, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a sarkvidéki területtel. A tüntetők azt követelték, hogy az Egyesült Államok tartsa tiszteletben a grönlandiak önrendelkezési jogát,

Elrendelte az áram és az energiaipari berendezések importjának felgyorsítását az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij vezető kormány- és katonai tisztségviselőkkel találkozott. A kormány a héten energetikai szükséghelyzetet rendelt el, miután a szüntelen orosz légicsapások miatt a rendszer csak az áramszükségletek 60 százalékát tudja ellátni. A helyzetet tovább rontja a rendkívüli hideg.

Az Egyesült Államok felelősségre vonását követelte az iráni tüntetéshullámért Ali Hamenei ajatollah. Irán legfőbb politikai és vallási vezetője egy vallási ünnepnapon összegyűlt tömeg előtt úgy fogalmazott: Washington célja az, hogy Irán ismét katonai, politikai és gazdasági uralom alá kerüljön. Ali Hamanei most először ismerte el nyilvánosan, hogy a zavargásokban több ezren haltak meg.

Az iráni légtér elkerülésére kérte a légitársaságokat az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége egy esetleges amerikai katonai akcióra hivatkozva. Az uniós ügynökség közleménye szerint az iráni légvédelem növelte a készültséget, így fennáll az ország légterén áthaladó repülőgépek téves azonosításának veszélye.

Az idén Mario Draghi volt olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank korábbi vezetője kapja a Nemzetközi Károly-díjat. Az elismerés odaítéléséről döntő kuratórium közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakember állította össze az Európa gazdasági versenyképességét felmérő, 2024-ben megjelent és később róla elnevezett jelentést.