A világon egyedülálló beruházásnak nevezte az Azerbajdzsánból Grúzián át Románián keresztül Magyarországra áramot szállító vezeték megépítését a kormányfő. Orbán Viktor a szerződés bukaresti aláírása után kiemelte: a világ leghosszabb, több mint ezer kilométeres tenger alatti villamosenergia-vezetéke épülhet meg. Az eseményen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta: a vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja. Emellett szerinte Ukrajna újjáépítését is segíteni fogja. Brüssszel a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő.

Az Azerbajdzsánból érkező zöld-villamosenergia vezeték a tervek szerint 2027-re készülhet el. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a vezeték megvalósíthatósági tanulmányát előreláthatóan jövő év végére készíti el egy olasz cég. Ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi. Hozzátette: innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe. Szijjártó Péter hozzátette, hogy vannak tervek arra vonatkozóan is, hogy a vezeték mellé optikai kábelt is lefektessenek.

A hazai költségvetésből 10 százalékos béremelést tud megelőlegezni a kormány a pedagógusok számára januártól, amíg nem érkeznek meg Brüsszelből az uniós pénzek. A kormány ezt már rendeletben is rögzítette. A Magyar Közlönyben a pedagógus szakmai bérpótlék 20-ról 32 százalékra emeléséről jelent meg határozat. Pintér Sándor belügyminiszter pénteken egy oktatási konzultáción tárgyalt az érdekképviseletekkel. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az egyeztetés után az InfoRádióban elmondta: érdekképviseletük nem kapott felszólalási lehetőséget és az uniós pénzek ügyében sem tudtak meg többet az eddigiekhez képest. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányi tagja szerint nem nevezhető szakmai egyeztetésnek a konzultáció.

Több ellenzéki párt, a DK, az LMP és a Párbeszéd is megalázóan kevésnek nevezte a pénteken bejelentett 10 százalékos pedagógus béremelést és azonnali, 45 százalékos emelést sürget a tanárok számára. A DK árnyékkormánya szerint Pintér Sándor belügyminiszter a zárt ajtók mögötti oktatási konzultáción megfélemlítette a pedagógusokat, és a kormány csak a szakmai pótlékon változtatott. Hohn Krisztina, az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője arról beszélt: úgy tűnik, hogy Pintér Sándor nem vesz tudomást a pedagógusok problémáiról. A Párbeszéd szerint a kormány az éjszaka kihirdetett rendeletével gyakorlatilag pedagógus-bércsökkentés csökkentést jelentett be, hiszen a bérük jövőre jóval kevesebbet ér majd, ha csak a pótlék növekszik.

Lapértesülés szerint még az idén dönthet a kormány az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről. A Népszava úgy tudja, hogy jövő heti utolsó ülésén határozhat erről a kabinet. A javaslatot Takács Péter egészségügyi államtitkár terjesztette be. Ennek értelmében mintegy 180-200 milliárd forintos forrásból két részletben 2023 és 2024 elején nőhet a szakdolgozók bére. Az alap és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékos, míg a diplomásoknak 55 százalékos emelést javasol az államtitkár.

Tervezhetőbb ütemben, akkumulátortelepítés nélkül épülhetnek az ipari napelemparkok a legújabb rendeletek alapján - közölte az Energiaügyi Minisztérium. A tárca arra kéri a kereskedelmi célú naperőművek létesítését tervezőket: január 19-ig tegyenek nyilatkozatot terveikről. Meg kell jelölniük a tényleges csatlakozás pontos évét, de az legfeljebb 2027 lehet. Emellett a kormány megszünteti a naperőművek, köztük a saját célra termelők kötelezettségét a 30 százalékos szabályozási képesség kiépítésére. Így akkumulátortelepítés nélkül is létesíthetők ipari felhasználókhoz kapcsolódó új napelemparkok, ha az üzemeltető vállalja, hogy hálózatra nem táplál be.

Már a jövő év első felében bevezetné az összevont megyebérletet a közlekedési miniszter. Lázár János a Délmagyarországnak adott interjúban megerősítette: első lépésként a MÁV-val az úgynevezett megyebérlet-konstrukció bevezetésén dolgoznak. Ez egyetlen vásárlással tenné lehetővé a vidéken élőknek, hogy egy vagy több megyében vasúton és autóbusszal is közlekedhessenek.

Honosítási okiratokat adott át a Magyar Nemzeti Balett együttes nyolc külföldi származású táncművészének a köztársasági elnök. Novák Katalin a diótörő című balettelőadás előtt adta át az okiratokat a Magyar Állami Operaházban. A táncművészek – köztük több orosz-ukrán házaspár - az átvétel előtt állampolgársági esküt tettek a színpadon, majd az ezerfős nézőközönség előtt elénekelték a magyar himnuszt.

Életének 65. évében elhunyt Kreutz László zenész, író. Kreutz László több zenekarban játszott, egyebek mellett a legendás A. E. Bizottságban, Millenniumi Földalatti Vasútban vagy az Ági és a fiúkban. Az utolsó dobos című kötete 2011-ben jelent meg, emellett művészeti lapokba is írt. A temetéséről a család később intézkedik.