Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Mézeskalácsok a Mesterségek ünnepén, a Szent István-napi rendezvénysorozat eseményén a budai Várban 2025. augusztus 17-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Kézzel készült csodák a budai Várban

„Amikor mindent digitalizálunk, akkor van igazán szükség arra, hogy valamit a két kezünkkel valósítsunk meg, mert így válik maradandóvá” – hangsúlyozta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter vasárnap Budapesten, a Mesterségek Ünnepe hivatalos megnyitóján.

Kiemelte: az, hogy több mint ezer év után itt, a budai Várban együtt köszönthetjük egymást augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén, István király döntésének is köszönhető, és annak a „kiállásnak”, hogy a magyarság megmaradt kereszténynek és a családok a csodálatos magyar kultúrát örökítik át generációról generációra.

„Emellett köszönhető a hivatásoknak, a mesterségeknek, amelyeknek az ünnepét most a budai Várban tesszük mindenki számára elérhetővé” – fogalmazott a miniszter, rámutatva, hogy a mesterségek a magyar kultúra részei. „Ezeket a mesterségeket úgy erősítjük tovább, hogy értéket adunk mindazoknak, akik a mesterségek iránt elkötelezettek ,és tisztelettel vagyunk mindenki más hagyománya és mestersége iránt” – szögezte le.

Budapest, 2025. augusztus 17.
Csipkeverő a Mesterségek ünnepén, a Szent István-napi rendezvénysorozat eseményén a budai Várban 2025. augusztus 17-én.
MTI/Bodnár Boglárka
Budapest, 2025. augusztus 17. Csipkeverő a Mesterségek ünnepén, a Szent István-napi rendezvénysorozat eseményén a budai Várban 2025. augusztus 17-én. MTI/Bodnár Boglárka

„A hagyományt nem ápolni kell, hiszen nem beteg, nem őrizni kell, mert nem rab. A hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket” – idézte Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekest, népzenekutatót Böröcz László, Budavár polgármestere, hozzátéve, „ez a gondolat vezérfonalként kísért végig bennünket a közelgő, augusztus 20-ához kapcsolódó eseményeken”.

Kitért arra is, hogy a Mesterségek Ünnepének helyet adó budai Várban egykor milyen pezsgő kézműves élet zajlott, és hogy a források szerint a középkori Budán mintegy 79 különböző mesterség működött.

„Idén 800 magyar mester hozza el ide tudását, műhelyeit és történeteit”

– mondta Böröcz László, aki külön köszöntötte a díszvendég Azerbajdzsán mestereit, valamint azt a további 10 országból érkező 150 kézművest, akik által gazdag kultúrák kincseit ismerheti meg a magyar közönség.

„Egyre nagyobb a felelősségünk nekünk, közösségeknek. Legyen az egy oktatási, kulturális intézmény, egy civil szervezet, egy szakmai közösség, egy alkotóműhely vagy egy hivatásos mester a saját műhelyében” – emelte ki beszédében Kolozsvári István, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ) elnöke.

„Mindaz, ami most minket körülvesz, nem létezhetne az átörökítők, a szerepvállalók nélkül, és az ország és a Kárpát-medence minden pontján rendre megvalósuló hasonló események nélkül sem” – hívta fel a figyelmet.

Hozzáfűzte, hogy ezért kell megtartani azt a kialakított szerkezetet, amit ezek a közösségek jelentenek. „Ezért kell megtartani mellette a formát és a létrehozott tartalmat. Mindezeket pedig így együtt kell továbbadnunk majd a következő nemzedék minden tagjának” – jelentette ki.

Budapest, 2025. augusztus 17.
Kovács a Mesterségek ünnepén, a Szent István-napi rendezvénysorozat eseményén a budai Várban 2025. augusztus 17-én.
MTI/Bodnár Boglárka
Budapest, 2025. augusztus 17. Kovács a Mesterségek ünnepén, a Szent István-napi rendezvénysorozat eseményén a budai Várban 2025. augusztus 17-én. MTI/Bodnár Boglárka

Az augusztus 17. és 20. között zajló népművészeti fesztiválon az érdeklődők csaknem ezer magyar és külföldi kézműves portékáit tekinthetik meg a budai Vár polgárvárosi részén, a Táncsics Mihály utcától a Szentháromság téren, a Tárnok utcán és a Tóth Árpád sétányon keresztül a Dísz térig.

A NESZ rendezésében megvalósuló programsorozat kiemelt témája idén a népi ékszer és viselet. A látogatók több mint száz látványműhelyben mesterségbemutatókon ismerkedhetnek meg az ősi szakmákkal. Többek között kovács-, hímző-, tojásfestő, vászonszövő, fazekas, pintér, viseletvarró, gyöngyfűző, fafaragó, kosárfonó csuhé- és szövőműhely várja az érdeklődőket.

A programon számos koncert és táncelőadás is lesz, mások mellett Bognár Szilvia, a Sarjú banda, a Kerekes Band és Dalinda, Pál István Szalonna, a Romengo és Lakatos Mónika, valamint a Fitos Dezső Társulat is színpadra lép. A színpadi produkciókat indiai, mexikói, szerb és görög táncegyüttesek színesítik, míg a FolkTREND divatshow közönsége népi ihletésű, újragondolt ruhákat tekinthet meg.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×