A Csíksomlyó expressz kora hajnalban indult Szombathelyről, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom és Tatabánya érintésével érkezett a budapesti Keleti pályaudvarra. A fővárosban a Csíksomlyó expresszt összekapcsolták az ott várakozó Székely gyorssal, és egy szerelvényként indultak Békéscsabán át Erdély felé.

A mintegy fél kilométer hosszú különvonat csaknem másfél ezer zarándokot visz a csíksomlyói búcsúra és az ünnepi programokra. A vonatot a Tamási Áron emlékére felmatricázott mozdony húzza.

A vonatok utasai szombaton részt vesznek a búcsúi szentmisén, másnap továbbindulnak a történelmi Magyarország ezeréves határára, Gyimesbükkre, ahol a zarándokok ugyancsak szentmisén, majd egész napos ünnepségen vesznek részt a vonat díszvendégeivel, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas érdemes művésszel és

Sasvári Sándor Jászai Mari-díjas színművésszel, aki lóháton érkezik a különvonatoktól a határig.

A programon a vonat utasai átadják a székely, csángó, erdélyi magyar gyerekek javára a vonaton gyűjtött adományokat.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte János Zsigmond seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.