Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója köszöntőt mond a Prima Primissima díjátadó gálán a Müpában 2024. december 6-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Itt az idei Prima Primissima díjazottak névsora

Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: „Megint sikerült olyan embereket díjaznunk, akik kiemelkedő teljesítményt, kiemelkedő eredményeket értek el és hozzájárultak hazánk tudományos, kulturális értékeinek a gazdagításához, sportsikereihez, oktatásához, neveléséhez és társadalmunk fejlődéséhez."

Magyar építészet kategóriában Földes László építész; magyar képző- és iparművészet kategóriában Mengyán András képzőművész, designer; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Lajos Józsefné matematikatanár, matematika tantárgyi szakértő; magyar tudomány kategóriában Roska Botond neurobiológus, egyetemi tanár; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Salamon Beáta, népzenész, előadóművész, tanár vehette át az elismerést.

Magyar ismeretterjesztés és média kategóriában Betlen János televíziós műsorvezető kapta a díjat. Magyar sport kategóriában Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető; magyar irodalom kategóriában Temesi Ferenc, író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró; magyar zeneművészet kategóriában Rúzsa Magdolna, énekes, dalszerző; magyar színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Rudolf Péter színművész, színház- és filmrendező vehette át az egyenként 20 millió forinttal járó elismerést.

Az ugyancsak 20 millió forinttal járó Közönségdíjat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia (Fili), 100 tagú gyermekkórus és 40 tagú ifjúsági szimfonikus zenekar kapta.

A huszonegy éve alapított elismerés díjátadó ünnepségén Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a meghívottakat a kuratórium nevében. „Megint sikerült olyan embereket díjaznunk, akik kiemelkedő teljesítményt, kiemelkedő eredményeket értek el és hozzájárultak hazánk tudományos, kulturális értékeinek a gazdagításához, sportsikereihez, oktatásához, neveléséhez és társadalmunk fejlődéséhez” – fogalmazott a kuratórium elnöke.

A Prima Primissima iránt nem csökken az érdeklődés, a díjra idén rekordszámú, 900 jelölés érkezett – hangsúlyozta Csányi Sándor a gálaesten, amelyen jelen volt Lévai Anikó, a kormányfő felesége, Pintér Sándor belügyminiszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, valamint Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnök is.

A szakmai testületek, a kuratórium, a Vállalkozók Országos Szövetsége próbált objektív döntést hozni a díjazottak és a Prima Primissima személyéről – jegyezte meg a kuratórium elnöke, kiemelve: az elmúlt 22 év alatt nem kapott olyan személy díjat, aki ne érdemelte volna meg.

„Nagyon fontos a díjak erkölcsi értéke, de ugyanolyan fontos az is, hogy a díjak anyagi értéke reálértékben ne csökkenjen. Ezért az idei évtől a Prima Primissima díjak összege 15 millió forintról 20 millió forintra, a Prima díjak összege pedig 5 millió forintról 8 millió forintra növekedett” – hívta fel a figyelmet Csányi Sándor.

A pénteki gálaesten többek között az előző évek Prima és Prima Primissima díjasai, valamint korábbi Megyei Prima díjasok léptek fel.

A 2003-ban alapított díj célja, hogy megőrizze a magyar értelmiség szellemi eredményeit, hogy elősegítse a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlődését egy hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. A díjat gondozó alapítványhoz érkező jelölésekből minden évben kategóriánként három, összesen 30 nevet választ ki a hattagú kuratórium.

A Prima Primissima Közönségdíjjal járó, szintén 20 millió forintra megemelt pénzösszeg felajánlója a Prima Primissima alapító Demján Sándor özvegye, Demján Sándorné Lídia.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Hollywoodi álmok vs. valóság: miért nem használják ezeket a látványos fegyvereket a hadseregek?

Hollywoodi álmok vs. valóság: miért nem használják ezeket a látványos fegyvereket a hadseregek?

A hollywoodi blockbusterek és a tömegeket szórakoztató videojátékok korában elkerülhetetlen, hogy bizonyos fegyverek az indokoltnál jóval nagyobb médiafigyelmet kapjanak pusztán azért, mert ezekben a médiumokban jól néznek ki. Előző cikkünkben összeszedtünk néhányat a legismertebb klisékből, de annyi ilyen eszköz van, hogy akár egy kisebb könyvet is írhatnánk róluk. Bár ezt azért nem vállaljuk be, néhányat még összegyűjtöttünk a filmek és játékok által piedesztálra helyezett fegyverek közül, amiket a valóságban vagy ritkán használnak, vagy teljesen máshogy, mint ahogy mi gondolnánk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×