Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
309.85
bux:
131342.08
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója a Nemzeti Színház jövő évadát meghirdető sajtótájékoztatón egy fővárosi sétahajón 2017. május 9-én. A színház tizenegy bemutatót, köztük négy nagyszínpadi premiert tervez a 2017/2018-as szezonban.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Vidnyánszky Attila: amíg lesz magyar ember, a Bánk bán kérdései érvényesek maradnak

Vasárnap mutatta be a Nemzeti Színház a Bánk bánt Vidnyánszky Attila rendezésében. Katona József drámáját láthatja majd a közönség a 10. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón is, amelyet szeptember 30. és október 23. között rendeznek Budapesten. A Nemzeti Színház főigazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a Bánk bánban feltett kérdések örökérvényűek, mindig velünk maradnak.

A Nemzeti Színház főigazgatója május végén jelentette be, hogy bár Katona József klasszikusa eddig is sikerrel futott, most megérett az újragondolásra, így egy újgenerációs Bánk bánt láthat a közönség szeptembertől a teátrumban.

A Nemzeti Színház élén a harmadik ciklusát megkezdő Vidnyánszky Attila azt mondta az InfoRádióban, hogy nagyon pozitív érzései vannak a mostani bemutatóval kapcsolatban. Hozzátette, hogy a színdarab folyamatosan alakul, még „csinosítják”, ugyanis van még mit rajta építeni, de nagyon büszke a színészekre. Teljesítményüket parádésnak nevezte, és kiemelte, hogy a szereplők közül az idősebb színművészek kivételével mindenki az ő tanítványa, ami különösen szívet melengető érzés számára. Mint fogalmazott, a közönség is nagyon jól fogadta a Bánk bán című darabot.

Vidnyánszky Attila nem első alkalommal állította színpadra a drámát, legutóbb 2017-ben láthatta a közönség a Nemzeti Színházban a főigazgató rendezésében. Úgy véli,

a Bánk bán a legjobban megírt magyar dráma, és kérdésfeltevéseit tekintve mindig aktuális lesz.

„Itt élünk Közép-Európában, Kelet és Nyugat közé szorultan, kisülési felületként. Keletről jőve, Nyugatra vágyva az ottani világ számunkra elfogadhatatlan dolgait erőltetik ránk, és a nagy kérdés: hogyan és meddig tudunk kompromisszumot kötni? Hol vannak a határok? Erről is szól ez a mű” – fejtegette.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Bánk bánban remek figurák olyan remek szituációkban, játszható helyzetekben ismerhetők meg, mint a féltékenység, a gyilkosság, az irigység vagy az intrikák. Vidnyánszky Attila szerint Katona József drámája shakespeare-i mű. Úgy gondolja,

amíg lesz magyar ember és Magyarország Európa közepén, addig velünk maradnak azok a kérdések, amelyek megfogalmazódnak a Bánk bánban.

Szerinte ezek állandó, több és több ezer éves kérdések, amelyekre a válaszok „természetesen a ma megélt dolgainktól függően változnak, helyzeteinktől függően. Néha felerősödnek bizonyos részek, néha háttérbe szorulnak. Egy nagy mű az így működik.”

Vidnyánszky Attila meglátása szerint a mostani változat abban különbözik a 2002-estől vagy a 2017-estől, hogy erőteljesebb hangsúlyok vannak benne. Példaként a személyes vonalat és az emberi dimenziót hozta fel, melyek szerinte felerősödtek. Mint mondta, a 2017-es változatban a király kegyelmi gesztusa volt nagyon erős, „ebben van egy olyan vonal, hogy amíg mi tusakodunk, harcolunk egymással, addig lehet, hogy valakik a haszonélvezői ennek”.

A Nemzeti Színház főigazgatója a mű kapcsán megjegyezte, hogy az igazi nagy dolgok nem a köztünk lévő harcok eredményeként, hanem valahonnan kívülről jőve dőlnek el.

A Bánk bán mostani változata bekerül a 10. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) programjába is.

Vidnyánszky Attila azt mondta, tíz év rendkívül szerény jelenlét után úgy döntöttek, hogy a Nemzeti Színház Showcase keretén belül a teátrum fontos előadásaiból másfél héten át játszanak darabokat – köztük a Bánk Bánt is – a színházi találkozón, amelyre egyébként külföldi ítészek és színházi szakemberek is érkeznek. A MITEM-en a párizsi Comédie Francaise Tartuffe-produkcióját is láthatja majd a közönség.

A 10. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó részletes programjáról itt tájékozódhatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×