A Szépművészeti földszintjén megújult grafikai kiállítótér megnyitásával a múzeum mintegy 100 ezer lapot őrző grafikai gyűjteménye felébredhet "Csipkerózsika-álmából". A történelmi bútorzatát megőrző, földszinti tér egyszerre kínál egy állandó gyűjteménytörténeti kiállítást és időszaki tárlatokat - mondta el a Baselitz X Schiavone kiállítás hétfői sajtóbemutatóján Vígh Annamária főigazgató-helyettes.

Mint kiemelte, a Georg Baselitz és Andrea Schiavone sokszorosított grafikáit bemutató tárlat két egymástól időben távol élő, de gondolatiságában, művészi megoldásaiban hasonló alkotó munkáit állítja párhuzamba.

Az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészként számon tartott Georg Baselitz néhány évvel a Budapesten megrendezett életműtárlata után, 2020-ban harminc nagyméretű grafikai alkotását adományozta a múzeumnak a grafikai gyűjtemény alapításának 150. évfordulójára; ebből az anyagból most látható először átfogó válogatás.

A kortárs munkákkal egy olyan manierista itáliai mester rézkarcai lépnek párbeszédbe, akinek sokszorosított grafikáit maga Baselitz is régóta gyűjti - közölte a főigazgató-helyettes.

Vígh Annamária hozzátette: Schiavone műveinek túlnyomó része 1871-ben a grafikai gyűjtemény alapját képező Esterházy-gyűjteményből került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába; az 57 darabos kollekció nemzetközi szinten is jelentősnek számít.

A csütörtöktől látható kiállítás összesen mintegy félszáz művet vonultat fel a két alkotótól.

Bódi Kinga és Kardos Eszter kurátorok elmondták, hogy Georg Baselitz rendkívül lelkesen fogadta a kiállítás ötletét, és a tárlatra felajánlotta az Asger Jorntól ellágyulok című, nagyméretű olajfestményét is.

A kurátorok elmondása szerint Baselitzet és Schiavonét nemcsak művészi látásmódjuk hasonlósága, de életútjuk párhuzamai is összekötik. Baselitz pályafutását az NDK-ban kezdte, majd Nyugat-Németországba költözve a figurális és absztrakt művészet szembenállásának meghaladását tűzte ki célul, grafikáin olyan, akkoriban régimódinak tekintett technikákat is alkalmazva, mint a litográfia vagy a rézkarc.

Schiavone a korban a Velencei Köztárssasághoz tartozó, dalmáciai Zárában született, majd a festészet terén is aranykorát élő Velencében lett elismert festő. Mint a kurátorok kiemelték, a grafikára mindkét alkotó úgy tekintett, mint saját törvényekkel rendelkező, erőteljes művészi önkifejezési formára, amely intenzívebb, mint a rajz és közvetlenebb, mint a festészet.

Noha a 16. században még mást funkciót tulajdonítottak a nyomtatott grafikának, Schiavone folyamatosan kísérletezett a vélhetően csak kisebb sorozatokban készített nyomatain, vegyítve a különböző technikákat, áthágva a műfaji határokat, minden bizonnyal egyedi alkotásokként tekintve a lapokra.

A két eltérő korszak két művészének papírmunkái rávilágítanak arra, hogy a régi és modern grafikai közötti távolság nem áthidalhatatlan - közölte Bódi Kinga és Kardos Eszter. A Baselitz X Schiavone című kiállítás október 1-jéig látható a Szépművészeti Múzeum megújult grafikai kiállítóterében.