29 °C
Kertész Ákos számos díjat, kitüntetést vehetett át pályája során. A József Attila-díjat megkapta 1972-ben és 1974-ben is, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 1992-ben ítélték neki oda. Később megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is, 2008-ban pedig Kossuth-díjas lett – írja a Magyar Hang, mely kanadai forrásból értesült a halálhírről.
Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen hárman írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét. Kertész Ákos kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől fogva jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, amit csak fokozott az 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve.
A kilencvenes és a kétezres években tovább írt, olyan munkái jelentek meg, mint a Másnaposság, A nap utcai fiúk vagy A romazsaru. A közéletben igazán ismertté 2011-ben vált a neve, amikor nagy vihart kavart az Amerikai Népszavában megjelenő, a magyarokat „genetikusan alattvalóként” emlegető írása. Ebben többek között Ady Endrére hivatkozott, és a holokausztban játszott magyar felelősségre hívta fel a figyelmet. A publicisztika nyomán Budapest közgyűlése határozott díszpolgári címe visszavonásáról – jegyzi meg a lap.
Kertész Ákos 2012-ben elhagyta az országot, Kanadában folyamodott menekültstátuszért.
