eur:
411.77
usd:
395.31
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Érdeklődők a Fortepan digitális fotóarchívum anyagából nyíló kiállítás sajtóbejárásán a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) 2019. április 15-én. A mintegy 350 fotót felvonultató, Minden múlt a múltam című tárlat április 17-től augusztus 25-ig látogatható.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Huszadik századi emlékeket idéző színdarab készült a Fortepan fotóiból

A darab szerzője szerint a színpadon játszódó események bármelyikünk családjában megtörténhettek volna.

A Gazsó L. Ferenc által írt, Add tovább című színdarabot szeptember 30-án mutatja be a Zichy Szín-Műhely Léner András rendezésében a budapesti Hatszín Teátrumban. A fotók ihlette színdarab voltaképp a 20. század sorstörténetét rajzolja ki a századfordulótól egészen a rendszerváltásig.

"Rátaláltam egy témára, és aztán nem engedtem el egészen addig, amíg végül is egy színdarab lett belőle" – mondta a szerző, Gazsó L. Ferenc az InfoRádióban. A darabot a 2019 nyarán, a Budai Várban rendezett Fortepan-kiállítás ihlette. A fotók 1900 és 1990 között ölelik fel a 20. századot. A tárlat megtetszett a szerzőnek, és történetek jutottak eszébe a képekről, amikből fikciós cselekményeket írt, vigyázva, hogy azok stílusban, nyelvezetben és történetiségben helytállóak legyenek.

A történetsorozat szinte abbahagyhatatlan: az Országút című kulturális lapban kezdődött el, és több mint két éve a Magyar Nemzet Lugas című hétvégi melléklete adja ki az írásokat. Léner András színházrendező "lelkes olvasója" volt ezeknek, és egy színdarabot látott a történetekbe.

"Őszintén szólva, eleinte azt hittem, ez majd egy pódiumelőadás lesz, ahol színészek számomra megtisztelő módon interpretálják az én történeteimet esetleg zenei aláfestéssel" – jegyezte meg Gazsó L. Ferenc.

Gyakorlatilag monológként kelnek életre a tárcák a színpadon. Egy teljes estés színházi élmény jött létre a színpadképes történetekből: írtak egy szövegkönyvet, amit színpadra alkalmaztak.

A Fortepan-képekből a 20. századi történelem bontakozik ki: a képszolgálat nagyon tudatosan gyűjti és fogadja be az adományozóktól az 1900-tól a magyar rendszerváltás idejéig datálható képeket. A fotók tehát széles kitekintést adnak a 20. század "vérzivataros eseményeire".

A dararb kapcsán eszünkbe juthat az "oral history" kifejezés, aminek most már itthon is hagyománya van. A múlt századi történelemről különösen fontos beszélni, ugyanis ezek az utolsó évek, amikor ezen időszak tanúi velünk élnek.

"Ez a lényege ennek a színházi kísérletnek, ami remélem, siker lesz. Ugyanis ezek

alapvetően családtörténetek, tehát nem a kiemelkedő történelmi személyiségekről szólnak, hanem arról, hogy a 20. század különféle eseményeit miként élték meg az emberek."

– mondta.

Gazsó L. Ferenc egyetemi tanári munkája során azt tapasztalata, a fiatalok egyáltalán nem, vagy csak töredékesen ismerik saját családjuk történetét. Szerinte jó lenne, ha a színdarab után a nézőkben felmerülne a kérdés, hogy biztosan megbeszélik-e egymás között a történeteket, illetve továbbadják-e ismereteiket a következő generációknak. "Mert ha nem, akkor ez egy identitáshiány, ami végső soron a nemzeti identitásra is nagyon negatívan kihathat" – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×