Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Érdeklődők a Fortepan digitális fotóarchívum anyagából nyíló kiállítás sajtóbejárásán a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) 2019. április 15-én. A mintegy 350 fotót felvonultató, Minden múlt a múltam című tárlat április 17-től augusztus 25-ig látogatható.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Huszadik századi emlékeket idéző színdarab készült a Fortepan fotóiból

A darab szerzője szerint a színpadon játszódó események bármelyikünk családjában megtörténhettek volna.

A Gazsó L. Ferenc által írt, Add tovább című színdarabot szeptember 30-án mutatja be a Zichy Szín-Műhely Léner András rendezésében a budapesti Hatszín Teátrumban. A fotók ihlette színdarab voltaképp a 20. század sorstörténetét rajzolja ki a századfordulótól egészen a rendszerváltásig.

"Rátaláltam egy témára, és aztán nem engedtem el egészen addig, amíg végül is egy színdarab lett belőle" – mondta a szerző, Gazsó L. Ferenc az InfoRádióban. A darabot a 2019 nyarán, a Budai Várban rendezett Fortepan-kiállítás ihlette. A fotók 1900 és 1990 között ölelik fel a 20. századot. A tárlat megtetszett a szerzőnek, és történetek jutottak eszébe a képekről, amikből fikciós cselekményeket írt, vigyázva, hogy azok stílusban, nyelvezetben és történetiségben helytállóak legyenek.

A történetsorozat szinte abbahagyhatatlan: az Országút című kulturális lapban kezdődött el, és több mint két éve a Magyar Nemzet Lugas című hétvégi melléklete adja ki az írásokat. Léner András színházrendező "lelkes olvasója" volt ezeknek, és egy színdarabot látott a történetekbe.

"Őszintén szólva, eleinte azt hittem, ez majd egy pódiumelőadás lesz, ahol színészek számomra megtisztelő módon interpretálják az én történeteimet esetleg zenei aláfestéssel" – jegyezte meg Gazsó L. Ferenc.

Gyakorlatilag monológként kelnek életre a tárcák a színpadon. Egy teljes estés színházi élmény jött létre a színpadképes történetekből: írtak egy szövegkönyvet, amit színpadra alkalmaztak.

A Fortepan-képekből a 20. századi történelem bontakozik ki: a képszolgálat nagyon tudatosan gyűjti és fogadja be az adományozóktól az 1900-tól a magyar rendszerváltás idejéig datálható képeket. A fotók tehát széles kitekintést adnak a 20. század "vérzivataros eseményeire".

A dararb kapcsán eszünkbe juthat az "oral history" kifejezés, aminek most már itthon is hagyománya van. A múlt századi történelemről különösen fontos beszélni, ugyanis ezek az utolsó évek, amikor ezen időszak tanúi velünk élnek.

"Ez a lényege ennek a színházi kísérletnek, ami remélem, siker lesz. Ugyanis ezek

alapvetően családtörténetek, tehát nem a kiemelkedő történelmi személyiségekről szólnak, hanem arról, hogy a 20. század különféle eseményeit miként élték meg az emberek."

– mondta.

Gazsó L. Ferenc egyetemi tanári munkája során azt tapasztalata, a fiatalok egyáltalán nem, vagy csak töredékesen ismerik saját családjuk történetét. Szerinte jó lenne, ha a színdarab után a nézőkben felmerülne a kérdés, hogy biztosan megbeszélik-e egymás között a történeteket, illetve továbbadják-e ismereteiket a következő generációknak. "Mert ha nem, akkor ez egy identitáshiány, ami végső soron a nemzeti identitásra is nagyon negatívan kihathat" – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×