Infostart.hu
eur:
362.1
usd:
316.06
bux:
141980.76
2026. július 16. csütörtök Valter
Ferenc pápa elmondja hagyományos pünkösdvasárnapi Mennyek királynője (Regina Caeli) imáját a vatikáni pápai lakosztálynak a római Szent Péter térre néző ablakából 2021. május 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami

Mi is a pünkösd eredetileg?

A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén június 5-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a "hetek ünnepének" nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap. Pünkösd vigíliáján (előestéjén) szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek.

A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció (megerősítés - a Szentlélek erősíti meg a hitet), az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.

A keresztény hagyomány mellett a pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól. A koronavírus-járvány miatti óvintézkedések megszűntével idén ismét korlátozások nélkül rendezhetik meg a zarándoklatot a csíksomlyói hegynyeregben. A búcsút közvetíti a kegyhely honlapja és Facebook-oldala, a Duna Televízió és a Mária Rádió is.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: 10 településenként plusz 1 milliárd forint jut a falvaknak
frissülő cikk

Magyar Péter: 10 településenként plusz 1 milliárd forint jut a falvaknak

Tájékoztatót tart a kormány a szerdai egész napos ülésezés után. 500 millió euró jut magyarországi mesterséges intelligencia-fejlesztésre – jelentette be Tanács Zoltán. Közölte azt is, hogy feljelentést tettek a Kréta és a Neptun ügyében. Magyar Péter a Szent István Vidékfejlesztési Programról beszélt és azt is közölte, hogy közlekedésbiztonsági társadalmi párbeszédet indítottak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Számos új bejelentéssel érkezik Magyar Péter, feljelentést tesz Tanács Zoltán minisztériuma

Számos új bejelentéssel érkezik Magyar Péter, feljelentést tesz Tanács Zoltán minisztériuma

Szerdai ülésén számos különböző területen hozott döntéseket a kormány, így rendelkezést írnak elő azbesztügyben, átalakul a szakképzési rendszer, komoly lazítások jönnek filmiparban, de fogyasztóvédelmi ügyekben, valamint a segítőkutyákra vonatkozó szabályokban is változtatások jönnek. A sajtótájékoztatón Tanács Zoltán technológia miniszter is személyesen beszélt, aki a AI-befektetéseken és egy megújított kkv támogatási rendszeren túl azt is elmondta, hogy tárcája feljelentést tesz egy ügyben amelyben egykori elődje, Palkovics László is érintet lehet. Magyar Péter miniszterelnök a Szent István Vidékfejlesztési Programról és "a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról", a Baross Gábor Programról beszél. Az teljes sajtótájékoztatót élőben tudósítjuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. július 12. 08:52
×
×