Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója a Dubaji Világkiállításon részt vevő magyar személyzet formaruháit bemutató sajtórendezvényen Budapesten 2021. augusztus 26-án. A világkiállításon két tervező, a THEFOUR és az Elysian formaruháit viseli majd a magyar pavilon személyzete.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Bata-Jakab Zsófia: van helyünk a divatipar térképén

Magyarország egyre közelebb van ahhoz, hogy Közép-Kelet-Európában felkerüljön a divatipar térképére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója. Bata-Jakab Zsófia arról is beszélt, hogy a magyar divatipari stratégia megalkotásának a célja az volt, hogy minél szélesebb körben szólítsák meg a szektor szereplőit.

Bata-Jakab Zsófia az InfoRádió Aréna című műsorában közölte: az alapvető célkitűzés, hogy Budapest egy régiós divat- és dizájn központ legyen, miután az látható, hogy a környező országoknak egyelőre nincs központi szerepköre, így ebben meghatározó lehet a magyar főváros.

„Egyre jobban haladunk efelé az út felé, hiszen mind a nemzetközi megjelenésünkkel, mind a hazai programoknál előtérbe kerül a nemzetközi színvonal és a nemzetközi színtérre való törekvés, és jól látszik, […] hogy van helyünk a területen” – fogalmazott a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója, aki szerint – utalva a múlt heti párizsi Maison&Objet designipari vásárra is, ahol tíz fiatal magyar tervező mutatkozhatott be –

„abszolút figyelnek is ránk.”

Bata-Jakab Zsófia szerint eközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ország komoly múlttal, „hihetetlen jó” háttérrel bír a könnyűiparban, hiszen az 1920-as években komoly szereplőnek számított a területen. Az MDDÜ ezért célul tűzte ki, hogy ezt a szerepkört visszahozza, hiszen ma Magyarországon nagyjából 12 ezer vállalat foglalkozik könnyűiparral, illetve tevékenykedik a divatiparon belül, 80-100 ezer embernek munkát biztosítva, tehát megvan hozzá a bázis – ismételte meg, hozzátéve:

„nagyon jó tervezőink vannak, akikkel abszolút tudunk nemzetközi színtéren versenyezni”.

A vezérigazgató elmondta azt is, a régióban komoly versenyhelyzet van, gondolva például Lengyelországra és Romániára, ahol nagyon erős a gyártási oldal. Ugyanakkor Magyarországnak mind a gyártó-, mind a tervezői–kreatív oldala erős, tehát ebben igenis van helyünk.

Kiemelte, hogy a Magyar Divat & Design Ügynökségnek a működését egy négypilléres gondolkodás mentén építették föl, úgymint oktatásfejlesztés, gyártásfejlesztés, hazai stabilizáció, és nemzetközi piacra lépés, és ennyire összetett stratégiai gondolkodás a környező országokban – a különböző bechmark-kutatások alapján – nem mutatkozik.

Mint ismert, a kormány július elején fogadta el a Nemzeti divatipari stratégiát. A vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a stratégia kialakítása nagyon hosszú folyamatot igényel, hiszen arra törekedtek, hogy minél szélesebb körben szólítsák meg a szereplőket, amire állami koordinációs szinten hasonló mértékben még nem került sor. Mélyinterjúkat és kérdőíves kutatások készítettek, és megvizsgálták a környező országok működését, hogy milyen szereplők vannak, valamint, hogy az állami szerepvállalás mennyire hangsúlyos – sorolta. Utóbbi illetően Bata-Jakab Zsófia azt mondta, a legtöbb országban az állam szerepe eléggé maghatározó, ha nem is feltétlen száz százalékban állami tulajdonú, de állami támogatásban működő szervezetek vannak, és ez alapján építették ki a MDDÜ működését is.

„Igazából

először a stratégiai pilléreket határoztuk meg, és az ügynökségünk működését erre húztuk rá, hogy az a nemzeti divatstratégia céljait szolgálja”

– magyarázta.

Bata-Jakab Zsófia arról is említést tett, hogy az ügynökség egyik meghatározó bechmarkja Olaszország és a Camera National de la Modának a működése volt, akiktől nagyon sokat inspirálódtak, valamint egy hároméves szakmai partnerséget is kialakítottak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×