Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Kiss Tibor, a Quimby együttes frontembere énekel  a zenekar koncertjén a Fishing On Orfű fesztivál első napján, 2019. június 19-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Pénzt kapott több ezer magyar zenész

A televíziókban és rádiókban tavaly elhangzott dalok után összesen 1,967 milliárd forint jogdíjat fizetett ki az Artisjus 7477 magyar dalszerzőnek május közepén. Az utalások 44 ezer magyar zenemű után történtek.

A hazai jogkezelő egyesület a dalok lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján osztja fel a szerzők között a korábban beszedett jogdíjakat - szerepel az Artisjus közleményében. A zenészek bevételeinek átlagosan 25 százaléka a jogdíj, a járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a fő vagy akár egyetlen jövedelemforrása.

Az előző évre járó szerzői jövedelmeket az egyesület évente két részletben folyósítja,

  • ezúttal a rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat kapják meg a dalszerzők.
  • A "nagyfelosztás" második ütemében az Artisjus július elején fizeti ki többek között a tavalyi koncertek, filmzenék után járó jogdíjakat.

Az Artisjus nemcsak a magyar, hanem a külföldi művek magyarországi lejátszásait is számon tartja. Ezúttal 3 milliárd 698 millió forintot osztott fel és fizetett ki magyar és külföldi dalszerzőknek (és örökösöknek), 155 ezer különböző zeneműre.

A teljes kifizetett összeg 53 százaléka, azaz 1 milliárd 967 millió forint jutott 44088 magyar dalra vagy zeneműre.

A magyar szerzők közül összesen 7477-en részesültek ebből az összegből.

"A gazdasági szakemberek minden területen komoly csökkenést jeleznek előre, a mostani járványhelyzet visszaesése jövőre érezteti hatását a kifizethető jogdíj összegében" - fogalmazott Szinger András, az Artisjus főigazgatója. A kifizetett szerzői jogdíjak mintegy 7 százalékából az Artisjus idén is szociális és kulturális alapot különít el a szerzők szándéka alapján. Ebből a következő évben folyósítanak kulturális támogatásokat a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül, illetve az Artisjus saját zenei és irodalmi alapítványai révén jövedelempótló, nyugdíjkiegészítő és rászorultsági támogatásokról határoz.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×