Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay

Már márciusban bukták a forgalmuk kétharmadát a könyvesboltok

A könyvesboltok már márciusban 65-70 százalékos forgalomkiesést szenvedtek el, most pedig már ki sem nyithatnak. Így drámai helyzetbe került a magyar könyvszakma - mondta az InfoRádiónak Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. A kiadók online csatornákkal, és árkedvezményekkel próbálnak túlélni, de állami segítségre is szükségük lenne.

Az elmúlt hetekben drámai módon megszaporodtak azok az internetes oldalak, amelyek a szerzői jogokat teljesen figyelmen kívül hagyva, jogszerűtlenül tesznek föl e-könyveket és hangos könyveket az internetre - mondta az InfoRádiónak Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. Hangsúlyozta, hogy

ez kifejezetten törvénytelen.

"Ezt csak az teheti meg, aki a jog tulajdonával rendelkezik" - tette hozzá az igazgató. "Nagyon sokan segíteni próbálunk, döbbenetes az a szolidaritás, amelyet mi is tapasztalunk. Ebben a helyzetben mindenki próbálja meg a tőle telhető legtöbbet megtenni, de jogszerűen" - mondta Kocsis András Sándor.

Prognózisuk szerint áprilisban be lesznek zárva a könyvesboltok, ami azt jelenti, hogy jelenleg csak az online árusítás működik, de az is csak addig, amíg a kiszállítást vállaló dolgozók ezt vállalják. Szavai szerint az online forgalom még csúcsidőszakban is a forgalom 30-35-38 százalékát adhatja. Vagyis minimum 60-65 százalékos forgalomvesztés következik be a bolti értékesítésben.

"Már látjuk, hogy a márciusban - mert az online egy nagyon picit most megerősödött - 65-70 százalékos volt a forgalomkiesés"

- mondta Kocsis András Sándor. Szerinte minden kiadónak és terjesztőnek el kell gondolkodnia azon, hogy - mivel az ágazat egy hosszú ciklusú üzleti modell szerint dolgozik - hogyan fogják túlélni ezt az időszakot. A Kossuth Kiadói csoportnál is drámai intézkedésekre kényszerültek, igaz, a dolgozók védelme mellett azt szem előtt tartották, hogy a krízis elmúltával egy működőképes szervezettel indulhassanak újra.

Ennek érdekében reméli, hogy az államtól érdemi segítséget kapnak. "Nagyon remélem, hogy az április 6-án várható kormányintézkedések tartalmazni fogják a bérekkel kapcsolatosakat is" - jelentette ki az igazgató. Úgy fogalmazott, hogy "a V4-ekből V-3 meghozta ezt az intézkedést, és Németország, Románia, Hollandia mellett több ország is." Szavai szerint ha a a dolgozókat kénytelenek a munkaadók elbocsátani - márpedig őrületes erővel elindult ez a hullám -, ők ott fognak ringatózni a munkanélküliség hálóján, az államnak az is teher lenne.

"Ha és amennyiben igaz az, amit a miniszterelnök úr mond, hogy minden erővel arra kell törekedni, hogy egy működőképes gazdaság az létezzen, akkor elkerülhetetlen lesz a bérek megtámogatása 50-60-70-80 százalékig. Ennek meg kell történnie,

különben valóban, itt a munkaerő-piacon is egészen drámai helyzet alakul ki, egy álláshelyre több száz jelentkező van" - tette hozzá az igazgató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×