Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
2015. október 12-én Párizsban készített kép Albert Uderzo francia képregényrajzolóról, az Astérix és Obélix megalkotójáról. Uderzo 2020. március 24-én, 92 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/Etienne Laurent

Elhunyt Albert Uderzo, az Asterix és Obelix történetek írója és rajzolója

A Reims közelében született Uderzo az 1940-es évek végén generációja egyik legsikeresebb rajzolójának számított – színvaksága ellenére.

Elhunyt 92 éves korában Albert Uderzo, az Asterix és Obelix képregények írója és rajzolója. Családja keddi közlése szerint Párizs elővárosában, Neuillyben, álmában halt meg szívinfarktus következtében. Veje, Bernard de Choisy elmondta, Uderzo az elmúlt hetekben nagyon fáradékony volt.

A Reims közelében született Uderzo az 1940-es évek végén generációja egyik legsikeresebb rajzolójának számított színvaksága ellenére. 1951-ben ismerte meg a tehetséges szövegírót, René Goscinnyt.

A szőke bajuszos kis gall, Asterix figurája 1959 nyarán egy párizsi szociális lakásban született meg, Albert Uderzo és Goscinny közös munkájaként. Asterix eredetileg pusztán mellékszereplő lett volna egy készülő képregényben, a szerzők azonban rájöttek, hogy egy másik író ugyanazon az ötleten dolgozik. A gallokból ezért főszereplők lettek, néhány héten belül készen állt a történet, Asterix figurájának megrajzolása mindössze 15 percet vett igénybe.

Az első képregény megjelenése óta eltelt több mint 50 évben Asterix és Obelix kalandjait világszerte több millió példányban adták el, több mint 100 nyelvre és dialektusra fordították le. A gallok világa jelenséggé vált: több mint tíz rajzfilm és élőszereplős film született, 1989-ben vidámpark nyílt Párizsban Parc Astérix néven.

Goscinny 1977-es haláláig a duó több mint 20 képregényalbumot adott ki. Ezután a kis gall falu lakóinak életét Uderzo egyedül alakította. Az első, egyedül készített történet 1980-ban jelent meg, de a saját neve mellett továbbra is feltüntette Goscinnyét a füzeteken.

Uderzo 2009-ben vonult vissza ízületi gyulladása miatt, a munkát fiatalabb kollégáinak adta át. A Jean-Yves Ferri és Didier Conrad által készített első Asterix-kötet 2013-ban jelent meg.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×