Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Csík János hegedűn játszik a Csík zenekar koncertjén a 10. Fishing on Orfű fesztivál nyitónapján 2017. június 20-án.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Meglepő dolog derült ki a magyarokról egy friss felmérésben

Átfogó zeneipari jelentés készült, amiből kiderül, noha 2014-ben már úgy tűnt, vége a zenei felvételek világának, a digitális átállással új erőre kapott a növekedés.

Zeneipari jelentést adott ki a Pro Art szerzői jogi szövetség a 2016-os és a 2017-es év után 2018-ról is. A jelentés legfontosabb célja, hogy bemutassa "ezt a színes, sokszereplős és szerteágazó iparágat,
illetve annak legfontosabb területeit, történéseit". A jelentés elsősorban az Artisjus és a Mahasz adataira, valamint szakcikkekre és interjúkban található információkra támaszkodott.

A globális hangfelvétel-iparág évről évre, egyre gyorsuló ütemben nő a 2014-es mélypont óta: 2015-ben 3,2 százalékot, 2016-ban 5,9-et, 2017-ben pedig már 8,1-et.

A növekedés motorja a digitális szegmens, oka a streaming, amely az összes jövedelem 38 százalékáért felelős.

Az élőzene-iparág is folyamatos növekedést mutatott világszerte az elmúlt években. Ennek a növekedésnek egy jó indikátora, hogy a 100 legnagyobb élőzenei turné közel 16 százalékkal több bevételt termelt 2017-ben.

A magyar zeneipar is növekedett az elmúlt években, 2017-ben becsült mérete 53,4 milliárd forint volt. A hangfelvételekből a hazai szerzők, előadók és kiadók 2017-ben 18,4 milliárd forint bevételt realizáltak. Ez 3,6 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest, ami kicsit elmarad az előző év 5 százalékától. A növekedés elsősorban a digitális értékesítésnek köszönhető.

A magyar élőzene-iparág mérete is növekedett 2015-höz képest, ami jórészt a fesztiválpiac fejlődésének
köszönhető.

A magyar lakosság 75 százaléka minden nap hallgat zenét.

A YouTube népszerűsége töretlenül nő, a hagyományos rádió mellé felzárkózva 2018-ban a leghallgatottabb zenei csatorna lett, emellett a magyarok bő harmada hetente ránéz valamilyen zenei tévére is. Kedvelt volt az MTV Hungary, a Sláger TV, a Muzsika TV és a Petőfi TV is.

Az idősebbek között - a zeneválasztást tekintve - van egy markáns, 31 százalékos csoport, ennek tagjai inkább a magyar előadókat, míg a legfiatalabbak negyede kifejezetten a külföldi zenéket szereti.

A lakosság 54 százaléka fizetett az élőzenei élményért legalább egyszer könnyűzenei koncertjegy vagy fesztiválbelépő formájában az elmúlt egy évben. A koncertjegyet vásárló válaszadók több mint fele esetében az élőzenére közvetlenül elköltött összeg maximum 10 ezer forintos költségtétel éves szinten.

A jelentés szerint a lakosság közel 20 százaléka vett hangszert a kezébe az elmúlt egy évben, és körülbelül felük játszik havi szinten. Az éneklés természetesen sokkal szélesebb kört érint:

a magyarok kétharmada énekelt az elmúlt évben,

közülük több mint a fele rendszeresen, hetente többször.

A zene, a zenei képzés is komoly érték a magyar társadalom szemében. Míg a mai magyarok szüleinek alig 16 százaléka tanult hangszeren játszani, addig gyermekeik körében már 31 százalék ez az arány, a gyermeknevelési tervekben pedig 74 százalékban szerepel a zenetanítás.

A zenészek elsősorban nem a zenéből élnek meg: teljes jövedelmüknek átlagosan csupán harmada folyik be ebből. A zenei jövedelem aránya még azoknál sem érte el az 50 százalékot, akik elsősorban zenéléssel foglalkoznak. A zenészek 57 százaléka készített hangfelvételt 2017-ben, harmaduk klipet is forgatott hozzá

Magyarországon 2017-ben összesen több, mint 44 ezer élő zenei fellépés volt,

ennek közel harmada valamilyen fesztivál keretében hangzott el. Az Artisjus adatai szerint 2017-ben Magyarországon minden napra átlagosan 130 koncert jutott, ami 47 612 élőzenés fellépést jelent összesen.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×