eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldást mond a vaskapui sziklafalon újraállított Széchenyi-emléktábla ünnepélyes avatásán a Kazán-szorosban, a bánsági Lászlóváránál (Coronini) 2018. május 26-án. Széchenyi István tiszteletére először 1885-ben állítottak itt emléktáblát, de az a Duna vaskapui szabályozásával mélyen a víz alá került. Az utóbbi években lelkes budapesti hajósok több ízben is kihelyezték a márványtábla kicsinyített mását, azonban az mindannyiszor nyomtalanul eltűnt.
Nyitókép: Filep Farkas

Újra van emléktáblája Széchenyinek a Nagy Kazán-szorosban

A Nagy Kazán-szorosban újra felavatták a Duna e szakaszát hajózhatóvá tevő Széchenyi István emléktábláját.

A Nagy Kazán-szoros romániai oldalán szombaton újra felavatták a Duna e szakaszát hajózhatóvá tevő Széchenyi István emléktábláját. A Duna vizéről látható több négyzetméteres tábla azon a helyen került egy sziklafalra, ahol a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által 1885-ben állított, de a Vaskapu 1 vízi erőmű megépítése után víz alá került Széchenyi-tábla állt.

Lászlóvára, 2018. május 26.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldást mond a vaskapui sziklafalon újraállított Széchenyi-emléktábla ünnepélyes avatásán a Kazán-szorosban, a bánsági Lászlóváránál (Coronini) 2018. május 26-án. Széchenyi István tiszteletére először 1885-ben állítottak itt emléktáblát, de az a Duna vaskapui szabályozásával mélyen a víz alá került. Az utóbbi években lelkes budapesti hajósok több ízben is kihelyezték a márványtábla kicsinyített mását, azonban az mindannyiszor nyomtalanul eltűnt.
MTI Fotó: Filep Farkas
Lászlóvára, 2018. május 26. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldást mond a vaskapui sziklafalon újraállított Széchenyi-emléktábla ünnepélyes avatásán a Kazán-szorosban, a bánsági Lászlóváránál (Coronini) MTI Fotó: Filep Farkas

A táblát a Magyar Hajózásért Egyesület állította újra a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. Az egyesület az elmúlt években több kisebb méretű Széchenyi-táblát helyezett ki a sziklafalra, ezeket azonban ismeretlenek rendre eltüntették. A most kihelyezett nagy méretű tábla román és angol nyelvű szöveget is tartalmaz. Felavatásának kétnyelvű ceremóniáján részt vettek a román hatóságok képviselői is.

A Roham nevű hajón tartott szombati avatóünnepségen Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete felidézte: Széchenyi István az 1830-as években felismerte, hogy a Duna fontos kereskedelmi útvonallá válhat azt követően, hogy a török birodalmat arra kötelezték a nagyhatalmak, hogy nyissa meg tengerszorosait. A biztonságos dunai hajózáshoz azonban szabályozni kellett a folyamot, ki kellett robbantani a Vaskapu-szoros víz alatti szikláit.

A nagykövet emlékeztetett rá: miközben Széchenyi a Duna szabályozását szervezte, heves vitákat folytatott például Kossuth Lajossal. Utóbbi elmagyarosította volna Magyarország más népeit Széchenyi viszont úgy vélte, hogy a magyarokkal együtt élő népeknek kialakult identitásuk van, és ezt tiszteletben kell tartani. Zákonyi Botond szerint Széchenyi egykori eszméire az erdélyi magyarság is hivatkozhat, amikor közösségként kíván megnyilvánulni Romániában, és közösségi intézményekre tart igényt.

Lászlóvára, 2018. május 26.
Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete (j) ünnepi beszédet mond a vaskapui sziklafalon újraállított Széchenyi-emléktábla ünnepélyes avatásán a Kazán-szorosban, a bánsági Lászlóváránál (Coronini) 2018. május 26-án. Széchenyi István tiszteletére először 1885-ben állítottak itt emléktáblát, de az a Duna vaskapui szabályozásával mélyen a víz alá került. Az utóbbi években lelkes budapesti hajósok több ízben is kihelyezték a márványtábla kicsinyített mását, azonban az mindannyiszor nyomtalanul eltűnt.
MTI Fotó: Filep Farkas
Lászlóvára, 2018. május 26. Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete (j) ünnepi beszédet mond a vaskapui sziklafalon újraállított Széchenyi-emléktábla ünnepélyes avatásán a Kazán-szorosban, a bánsági Lászlóváránál (Coronini) 2018. május 26-án. MTI Fotó: Filep Farkas

Brendus Réka, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának a főosztályvezetője elmondta: amikor Széchenyi 188 évvel ezelőtt a Desdemonán a Vaskapuhoz hajózott, nem magyar, nem szerb, nem bolgár és nem román érdeket képviselt, hanem a régió fejlődésének a közös érdekét. "Az emlékét idéző tábla a habok alatt maradt, az ő igazát azonban a történelem a felszínre hozta" - fogalmazott.

Barátki Félix mérnök, a Vaskapu Nemzeti Park képviselője reményét fejezte ki, hogy a Széchenyi-tábla turistalátványossággá válik, és a hajós vagy csónakos vízi kirándulások szervezői meg fognak állni mellette, hogy elmondják a Duna szabályozásának a történetét.

Jáki Gábor, a Magyar Hajózásért Egyesület elnöke elmondta: a hajósok pontosan tudják, hogy a vízen egymást segíteniük kell. Azt kívánta, hogy a kölcsönös segítségnyújtás szelleme a parton is meghonosodjék.

A 600 kilogrammos emléktáblát - melyet székelyudvarhelyi alpinisták szereltek fel a sziklafalra - Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, és Pál József-Csaba a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye kinevezett püspöke áldotta meg. Az ünnepség végén a szervezők koszorúkat dobtak a Duna vizébe.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×