Palkovics László utalva az intézményfelújítási programokra, úgy fogalmazott: lesznek ugyan kényelmetlenségek, de ilyen nagyságrendű fejlesztés még nem történt.

Hozzátette: részben uniós forrásból megvalósuló 81,5 milliárd forintos programról van szó, amelynek keretében nem csupán infrastrukturális fejlesztések szerepelnek, hanem tanulást segítő eszközök beszerzése is.

Külön említette az energetikai beruházásokat, a költségvetési forrásból finanszírozott úgynevezett ttt-programot, amely tanuszoda, tanterem, tornaterem felújításokat céloz, valamint az uniós támogatásból, 45 milliárd forintból megvalósuló informatikai fejlesztéseket.

A kormány 2013-ban kezdte meg - a közszférában dolgozók közül elsőként - a pedagógusok bérének emelését - mondta, kiemelve: az OECD adatai alapján akkor a diplomás átlagjövedelemhez képest a pedagógusok jövedelme jóval 80 százalék alatt volt, ma már ez a mutató a szeptemberi átlagos 3,5 százalékos emeléssel elérte a 82 százalékot.

A kormány eddig is és a jövőben is azon dolgozik, hogy a tanárok jövedelemszintje ne gátolja az intézményrendszer jó működését - tette hozzá.

A pedagógusok pótlékainak emeléséről szólva hangsúlyozta: a kormány által biztosított forrás lehetővé teszi, hogy honorálják azoknak a többletmunkáját, akik például osztályfőnöki feladatot, munkaközösség vezetői pozíciót vállalnak vagy különösen nehéz körülmények között dolgoznak.

A béremelés mértékét szemléltetve Palkovics László példaként említette, hogy egy 19 éve a pályán dolgozó, egyetemi végzettségű pedagógus 2012-ben még 175 ezer forintot keresett, a mostani béremeléssel pedig már 350 ezer forint körüli összeget, de egyéb kiegészítő feladatok vállalásával, a pótlékrendszernek köszönhetően a bére akár ennél 60 ezer forinttal is több lehet.