Nem "egyestés" film Enyedi Ildikóé
A 18 versenyfilm közül másodikként mutatják be Enyedi Ildikó filmjét a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
A Testről és lélekről egy szerelmes film, amelyben két zárkózott ember az álmaiban szarvasként találkozik.
"Ez egy munkahelyi történet: két vágóhídi dolgozót - egy gazdasági vezetőt és egy minőségellenőrt –, akik egyébként még konfliktusban is vannak, a puszta véletlen összesodor egy nagyon furcsa helyzetbe. Ezzel, hogy kiderül, hogy éjszakánként ugyanazt álmodják, valamit muszáj kezdeniük. Nem tehetnek úgy, mintha nem tudták volna meg. A film a reakcióikról szól. A két nem túl könnyű ember mit kezd ezzel a helyzettel, ami bárkit zavarba hozna. Az ő lépéseiket – hitetlenkedés, gyanakodás, tesztelések – látjuk. Amikor tudomásul kell venniük, hogy két életük van, nappal egy munkahelyen dolgoznak, éjjelente pedig egy erdőben találkoznak, próbálnak ezzel valamit kezdeni a nappali világban is."
Az állatszereplők egyenrangúak a színészekkel
A film álomjeleneteit igazi állatok közreműködésével forgatták. Enyedi Ildikó elmondta, újra végig kellett néznie a filmjeit, és rájött, hogy majdnem mindegyikben van állatszereplő, amelyek mindenhol valódi karakterek, dramaturgiai funkcióval rendelkező, fontos szereplők.
„A Simon mágus című filmemben pedig egy szobanövény van kulcsfontosságú dramaturgiai funkcióban. Ők egyenrangú partnerei a színészeknek.”
A főszereplőkről szólva a filmrendező elmondta, Borbély Alexandra, a Katona József Színház művésze először alakít főszerepet a filmvásznon, Morcsányi Géza pedig nem is színész, dramaturg, a Magvető volt és a Líra csoport jelenlegi igazgatója.
„Nagyon erős páros ez. Kettőjük meggyőző ereje viszi el a vállán a filmet. Ez nem olyan szempontból szerzői film, ahol valamilyen nagy, erős formai gesztussal a filmkészítő előtérbe lép, igyekszem a háttérben maradni. A két ember kapcsolata, jelenléte határozza meg a filmet.
Enyedi Ildikó felidézte, az induláskor tudta, erős, meggyőző jelenlétű férfire volt szüksége, de a történethez illő korosztályú és alkatú férfi színészt nem talált, mindenhol; külföldön, Magyarországon, amatőrök között keresett.
„Hozzá kerestem meg a női partnert. Borbély Alexandrát diákkora óta ismerem.”
"Feszült vagyok, túlélni szeretném"
Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, érdemes művész már első filmjével, Az én XX. századom című alkotással elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera díjat. Később a velencei és a locarnói filmfesztiválokon is szerepeltek filmjei. 18 év után rendezett most újra, de, ahogy azt az InfoRádiónak elmondta a fesztiválokhoz való hozzáállása nem változott.
„Abban nem változtam, hogy annyira feszült vagyok, hogy leginkább csak túlélni szeretném. Nagyon fontos az, hogy amin évekig dolgoztunk, amennyi szeretet beletettünk mindannyian, akik csináltuk, szép és szoros csapatmunkában készült a film, másoknak is azt jelenti-e, megszólítja-e és megérinti-e.
Ez is olyan film akar lenni, ami nem egyestés élmény, hanem talán hosszabb ideig a nézővel marad.
Ennek most lesz a tesztje.”
Több magyar film is bemutatkozik
Enyedi Ildikó filmjén kívül több magyar film is megmutatkozik a Berlini Nemzetközi filmfesztiválon, a rangos Panoráma programban lesz látható Török Ferenc 1945 című történelmi filmje, témája a II. világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Szirtes Ági és Znamenák István alakítják a fontosabb szerepeket, a film operatőre Ragályi Elemér.
A Moholy Nagy Művészeti Egyetem animáció tanszékén végzett Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs rövidfilmje pedig a Berlinale Generation programjában mutatkozik be vasárnap. Tenki Rékát a 10 fiatal, figyelemre méltó európai tehetséget bemutató programba hívták meg.
Palya Bea a nyitófilm egyik főszereplője
És még egy fontos magyar szereplés lesz a fesztiválon, rögtön a nyitónapon Palya Bea énekesnő ugyanis a fesztivál nyitófilmjében, a Django című francia filmben játssza az egyik főszerepet.
„Kaptam egy e-mailt, hogy eljátszanám-e Django Reinhardt feleségét egy róla készülő nagyjátékfilmben. Micsoda? Én már tíz éve nem voltam Párizsban, Franciaországban. A rendező később elárulta, kezdettől fogva tudta, hogy én leszek ez a szereplő. Azt mondta nekem, valami olyasmivel vagyok megtöltve, ami ehhez a szerephez kell. Mondtam, nem vagyok színész, mondta, tudja, nem baj. Az énekesi kvalitásaimat is kellett használni, két dalt énekelek, de azért ez egy komoly prózai szerep, húsz forgatási nappal.
Amikor megkaptam a forgatókönyvet, ültem a tengerparton és sírtam.
A rendező, Étienne Comar arra használta a híres gitáros, ikonikus figura életének egy évét, 1943-at, amikor a cigánydeportálások kezdődnek, hogy megmutassa azt, amikor Django a csillogás, a Moulin Rouge világából visszazuhan a karavánokéba. Azon sírtam el magam, hogy Django írt egy rekviem kezdeményt a megölt roma testvéreiért, amit most befejeztettek egy zeneszerzőivel, ez a film utolsó kockája. A forgatás aztán gyönyörű élmény volt - mondta korábban Palya Bea az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Berlinalé a legnagyobb közönséget vonzó európai filmfesztivál, tavaly 337 ezer ember váltott mozijegyet a vetítésekre.
