Egy település versenyképessége, vonzereje, gazdasági ereje nemcsak az ipari üzemek, létesítmények számától, méretétől, hanem egyre inkább szellemi, kulturális, oktatási potenciáljától függ - jelentette ki Koczka Tibor, aki szerint fontos, hogy az emberek érezzék, jó Szombathelyen élni, jó szombathelyinek lenni.

Elmondta, 2023-ban ismét egy magyarországi város lehet Európa Kulturális Fővárosa, és pályázók között ott lesz Szombathely is.

Hangsúlyozta: terveik között nem pusztán egy nagyszabású rendezvénysorozatot szerepel, sokkal inkább egy hosszú távú városfejlesztési programról van szó.

Szavai szerint az Európa Kulturális Fővárosa pályázat nem csak egy eseményekkel teli évről, hanem arról szól, hogy a kultúra miként vehet részt a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságélénkítésben.

Egy sikerre érdemes pályázatban azt kell megfogalmazni, hogy milyen Szombathelyen szeretnénk élni 2030-ban - emelte ki.

Több magyar város pályázik, és nyilván csak egy győzhet. De úgy gondolom, hogy mindazon települések nyerni fognak, amelyek egy jó alapra épülő, megvalósítható pályázatot, illetve városfejlesztési anyagot raknak össze, megfogalmaznak egy megvalósítható pozitív jövőképet - fogalmazott a politikus, aki szerint Szombathelynek jó alapot jelent a pályázathoz a város 2000 éves múltja, a keresztény gyökerek, a kereskedő népeket és országokat évezredek óta összekötő Borostyánkő út.

Hozzátette: a pályázatnál méltán támaszkodhatnak a Szombathelyen meglévő tudásra, aminek egyik pillére a szombathelyi egyetem, de számítanak a városban élő nemzetiségekre és minden civil kezdeményezésre. Kiemelte: csak úgy lehet sikeres egy település, ha céljaihoz széleskörű társadalmi összefogást tud teremteni.

Eddig Szombathely mellett Tokaj, Debrecen, Eger, Veszprém és Gödöllő jelentette be, hogy indul a pályázaton az Európa Kulturális Fővárosa címre.