Varga Benedek, az MNM főigazgatója a leletegyüttes csütörtöki sajtóbemutatóján elmondta: a hun kori tárgyakról egy túrázó, Ehmann Gábor értesítette a múzeumot.

Ehmann Gábor elárulta: egy észak-dunántúli túrautvonal mellett, falevelek mellett pillantott meg egy nemesfém veretet, majd a lelőhely bolygatása nélkül felvette a kapcsolatot az MNM szakembereivel.

Szenthe Gergely ásatásvezető régész hozzátette: június elején zajlott le a terepi kutatás jelentős része, majd műszeres kutatást is végeztek talajradarral és magnetométerrel.

Ezután került sor az ásatásra, melynek során kiderült, hogy egy északi tájolású platón patkó alakban földelték el a tárgyakat, nyolc-tíz csoportban.

A "patkó" nyugati szárát egy nyereg és szügy- vagy farhám, keleti oldalát egy zabla és fejhám veretei alkotják, középen egy férfiviselethez tartozó együttes darabjait és egy nyílcsúcsot tártak fel.

Szenthe Gergely elmondása szerint sír, embercsontok a leletek környezetében nem kerültek elő. Ez arra utal, hogy a tárgyak egy áldozati rítus során kerülhettek a földbe, Attila uralkodása idején - fűzte hozzá.

Ezt az áldozati rítust a sztyeppei népek hagyományához kötik, melynek során bizonyos idővel a halál után tárgyakat ástak el a sír szűkebb vagy tágabb környezetében - közölte az ásatásvezető.

Ebben az együttesben kimondottan a rítus számára készült tárgyak kerültek elő, használatra utaló nyomok ezért nincsenek, de a tudatos roncsolás nyomai jól megfigyelhetők - számolt be Szenthe Gergely, aki hangsúlyozta: hasonló leletegyüttest eddig még soha nem tártak fel.

Az MTI kérdésére a múzeum munkatársai elmondták: a leletek restaurálása, tisztítása folyamatban van, a hun kori tárgyakat ezt követően mutatja be az MNM.