Az ázsiai szigetországban már forgatásakor japánellenesnek bélyegezték meg a filmet, és annak bojkottjára szólították fel a forgalmazókat. Tokióban szombaton azzal is számoltak, hogy jobboldali szélsőségesek megpróbálják felkorbácsolni a hangulatot a bemutató körül.

A független és dokumentumfilmekre szakosodott tokiói filmszínház közönsége azonban békésen fogadta az alkotást, láthatóan belemélyedt a filmbe, meghökkent a kínzási jeleneteken és együtt érzett a film hősével, Louis Zamperinivel - írta az AP amerikai hírügynökség.

A film forgalmazója közleményben tudatta, azért döntött a bemutatás mellett, mert hangot kell adni a háborúról alkotott legkülönbözőbb nézeteknek és természetellenes az, hogy egy Japánról szóló filmet ne láthassanak a szigetországban.

A forgalmazó kapott ugyan néhány dühös telefont, de ezen kívül semmi szokatlan nem történt és japán más filmszínházaiban is műsorra tűzi a filmet.

Angelina Jolie Laura Hillenbrand azonos című könyvéből forgatta filmjét. Zamperini az 1936-os berlini olimpián az amerikai csapat legfiatalabb tagja volt. A második világháborúban az amerikai hadsereg katonájaként a csendes-óceáni hadműveletekben vett részt, és japán fogságba esett. Szörnyű kínzásokat szenvedett el, de nem tudták megtörni. Amikor 1998-ban visszatért Japánba a naganói téli olimpiai lánggal futva, már megbocsátás volt a szívében, és találkozót kezdeményezett legbrutálisabb kínzójával, aki azonban visszautasította azt.

A film a naganói olimpia lángfutással zárul, amint az utcákon összesereglett tömeg Zamperinit élteti.

"Úgy halottam, hogy ez egy japánellenes film. Ez azonban egy jó film" - mondta a bemutató után Mijata Kacujuki, a japán önvédelmi erők egyik tagja, aki úgy vélte, a film legjobb része a zárójelenet.