Infostart.hu
eur:
367.13
usd:
334.54
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Száz éve tűntek el a híres magyar festmények

Barki Gergely művészettörténész szakmai közreműködésével Wanted - A képvadászat címmel dokumentumfilm-sorozat készül száz éve eltűnt magyar műtárgyakról, amelyek utoljára az 1915-ös Panama-Pacific International Exposition című világkiállításon szerepeltek San Franciscóban, ahonnan nem kerültek vissza Magyarországra.

Sipos Szilvia Anna szerkesztő-riporter a szerdai budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: "A dokumentumfilm-sorozat többről szól, mint egy izgalmas kincsvadászat. Generációk nőttek fel úgy, hogy nem láttak olyan értékes festményeket, amelyek a nemzeti történelmi kultúránk, identitásunk részei."

A sorozattal az alkotók célja az, hogy ezek a képek újra láthatóvá váljanak.

"A világkiállítás történetével 15 évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni, akkor még nagyon keveset lehetett tudni Magyarországon és a világon is a kiállítás hátteréről, nem is dolgozták fel komolyan" - mondta Barki Gergely művészettörténész.

Hangsúlyozta: a Panama-Pacific International Exposition nagyon sikeres volt, alig egy év alatt 19 millió látogatót fogadott. A tárlat egyik leglátogatottabb épületében, a Palace of Fine Artsban mintegy tízezer műtárgyat helyeztek el.

A művészettörténész felhívta a figyelmet, hogy az I. világháború kitörése miatt több európai ország is távol maradt, ezért a legnagyobb részt az amerikai művek foglalták el. Mint mondta, Németország és Ausztria nem vett részt hivatalosan az expón, de az osztrák Kokoschkától például 15 festményt és grafikát láthatott a közönség. A legprogresszívebb látványosság Oskar Kokoschka művei mellett az olasz futuristák voltak, de a magyar Nyolcakat is újítóként emlegették a korabeli lapokban - mondta.

A kiállítás szép kivitelezésű kétkötetes katalógusa 76 magyar festőt, 44 grafikust és 12 szobrászt sorol fel, akik csaknem ötszáz műalkotással voltak jelen. A magyar művészet számára ez volt az első reprezentatív tengerentúli bemutatkozás - tette hozzá.

A magyar műveket John Nilsen Lauvrik gyűjtötte össze, akinek apósa Ferenczi Sándor pszichoanalitikus volt. Rajta keresztül ismerte meg mások mellett Berény Róbert festőt is, akitől több tucat képet kért kölcsön a kiállításra. Berény Bartók-portréján kívül a tengerentúlon volt látható a Golgotha című kompozíció, amelyet azóta sem találnak a szakemberek.

Szerepelt a kiállításon Márffy Ödön eddig azonosítatlan Erdei sétány című festménye, valamint Pór Bertalan Család című műve is. De például Uitz Bélának egy terhes nőt ábrázoló grafikája, amely a mai napig lappang - mondta.

Takács Zsolt producer hangsúlyozta: a film száz éve eltűnt magyar alkotások felkutatását és dokumentálását tűzte ki célul. Felidézte, hogy Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának támogatásával, a Vombat produkció finanszírozásában az alkotók tavaly októberben már két hetet forgattak a témában az Egyesült Államokban.

"Ekkor már láttuk, hogy sok belföldi kutatás és forgatás áll még előttünk. Fontosnak tartjuk, hogy előkerüljenek az eltűnt műkincsek és néhányat haza is szállítsunk belőlük, hiszen ezeknek a műveknek a méltó a helyük magyarországi múzeumokban lenne" - tette hozzá a producer.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Profit a kiégés pengeélén: a vállalatoknak nagyon megéri a megelőzésbe fektetniük

Profit a kiégés pengeélén: a vállalatoknak nagyon megéri a megelőzésbe fektetniük

A munkavállalói kiégés megelőzése ma már nem pusztán HR-feladat, sokkal inkább a vállalatok versenyképességét meghatározó üzleti kérdés. A HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának szakértői arra világítottak rá, hogy a támogató munkahelyi közösség, az egyénre szabott belső motiváció feltérképezése, valamint a tudatosan beiktatott karrierszünet (sabbatical) egyaránt kulcsfontosságú a dolgozók mentális egészségének és hosszú távú munkaképességének megőrzésében - írja a Pénzcentrum az eseményről szóló beszámolójában.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×