Infostart.hu
eur:
367
usd:
334.38
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Aragóniai Ferdinánd, Spanyolország egyesítője 500 éve halt meg

Ötszáz éve, 1516. január 23-án halt meg II. Ferdinánd aragóniai király, aki Kasztíliai Izabellával kötött házassága révén az egységes Spanyolország első uralkodója volt.

1452. március 10-én született az északkelet-spanyolországi Zaragozában, II. János navarrai és aragóniai király kisebbik fiaként. Féltestvére, a nála harminc évvel idősebb Károly herceg örökségét féltette Ferdinándtól, és még 1452-ben fegyverrel támadt apjára, de a polgárháborúban alulmaradt, s 1461-ben megmérgezték. II. János ekkor a kilencéves Ferdinándot tette meg kijelölt utódának, akit tizennegyedik életévének betöltésekor társuralkodóvá emeltek, 1468-ban Szicília királya lett.

A következő évben feleségül vette unokatestvérét, a másik nagy spanyol királyság, Kasztília kijelölt trónörökösét, Izabellát, házassági szerződésük mindkettejüknek egyenlő uralkodói jogokat biztosított. A házassághoz a kasztíliai trónon ülő IV. Henrik, Izabella féltestvére nem járult hozzá, a pápa azonban szentesítette a frigyet. IV. Henrik 1474-ben gyermektelenül halt meg, az ezt követő trónviszályból Izabella került ki győztesen. A két spanyol királyság 1479-ben hivatalosan is perszonálunióban egyesült, de mindkettő megőrizte politikai intézményrendszerét, parlamentjét és törvényeit.

Az uralkodópár hatalmának megszilárdítása érdekében támogatta a városokat, amelyek ellensúlyozták a nemesség erejét, s létrehozta az inkvizíciót, amelyet a mórok és a zsidók ellen használt fegyverül. Támogatták az egyház reformját, a világi klérus és a szerzetesrendek megújítását, a korona jogait azonban még a pápa által sem engedték korlátozni. Ferdinánd, aki hitbuzgóságáért kiérdemelte a Katolikus melléknevet, 1503-ban elfoglalta Nápolyt, és 1504-től annak is királya lett.

Uralkodásuk alatt értek véget az évszázados mór háborúk, fejeződött be a reconquista, azaz az Ibériai-félsziget visszahódítása a móroktól, az utolsó mohamedán erősség, Granada 1492-ben esett el. Az ágyúk szinte még el sem hallgattak, amikor a hitbuzgó királyi pár már ki is adta rendelkezését a zsidók kiűzéséről, aminek hosszú távon rendkívül súlyos következményei lettek. Ugyancsak 1492-ben indult útnak az Izabella támogatását élvező Kolumbusz Kristóf, aki egy új, addig elképzelhetetlenül gazdag földrészt fedezett fel, s Amerika nagy részét a spanyolok gyarmatosíthatták.

Ferdinándot minden cselekedetében politikai szempontok vezették, csak hatalmának megtartása és növelése érdekelte. A hála számára ismeretlen fogalom volt, habozás nélkül szegte meg ígéreteit, csapta be még saját híveit is. Izabella 1504-ben bekövetkezett halála után egyedül kormányzott, majd 1505-ben újra megnősült. Rokona, a navarrai Germana de Foix hiába szült 1509-ben egy fiút, az néhány órát élt csak. Ferdinánd élete végén három életben maradt lánya közül a legidősebbet, az 1479-ben született Õrült Johannát nevezte meg utódának. A hercegnőt dinasztikus okokból a Habsburg-házi I. Miksa német-római császár fia, Szép Fülöp vette el, ami végső soron azt eredményezte, hogy a spanyol trónt a Habsburgok szerezték meg.

Ferdinánd 1516. január 23-án halt meg, utóda Johanna és Fülöp fia, I. Károly lett, aki V. Károly néven német-római császár is volt, róla mondták, hogy "birodalmában soha nem nyugszik le a nap".

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kedden gyengült a forint: az euró jegyzése késő délutánra 366,3 közelébe emelkedett, a dolláré pedig napközben 333 fölé került. A magyar devizára a dollár nemzetközi erősödése mellett az MNB kamatcsökkentés lehetőségét felvető kommunikációja is nyomást helyezett, miközben az alapkamat változatlanul 5,5 százalék maradt. Szerdán az euróövezeti inflációs adatok és az amerikai lakáspiaci statisztikák adhatnak újabb impulzust a kereskedésnek, este pedig a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×