Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára a koncertet megelőző köszöntő beszédében hangsúlyozta: a hangverseny több okból is különleges, lehetőséget nyújt arra, hogy emlékezzünk a 225 éve született gróf Széchenyi Istvánra, és arra is, hogy megismerkedjünk Széchényi Imre eddig ismeretlen zeneszerzői munkásságával. Így összekapcsolhatjuk a nemzeti emlékezetben a legnagyobb magyarként őrzött államférfi emlékét unokaöccse alkotásaival - fűzte hozzá.

A helyettes államtitkár kiemelte: Széchenyi István életműve hungarikum, filozófiai alapvetései, könyvei és gyakorlati alkotásai nemcsak a múltban és a magyarok számára hordoztak értékeket, de ma is szólnak mindazokhoz, akik készek tenni sorsuk jobbításáért.

Závogyán Magdolna rámutatott: Széchenyi István nem saját vagyonának gyarapítását, hanem a nemzet felemelkedését tartotta szem előtt. "Ma is nagy szükség van azokra, akik cselekedeteikkel a közösségek épülését és boldogulását igyekeznek elősegíteni" - hangsúlyozta, hozzátéve: az emlékév jelentősége az emlékezésen túl az, hogy megértsük üzenetét és képesek legyünk hasonló áldozatvállalásokra.

Kitért arra is, hogy Széchényi Imre elfelejtett műveit hároméves kutatómunkával sikerült feltárni, s ennek eredményeként hallhatja ma újból - 200 év után - a darabokat a közönség.

A polkákat, mazurkákat, bécsi táncokat a MÁV Szimfonikusok mutatták be Csányi Valéria vezényletével.

Széchényi Imre (1825-1898) Széchenyi István unokaöccse, zeneszerző és diplomata volt. A koncerten elhangzó valamennyi műve szentpétervári tartózkodása alatt keletkezett, közülük tizenötöt a híres Schott cég nyomtatásban is megjelentetett. Táncdarabjai a bécsi Johann Strauss zenekar műsorán is szerepeltek. Széchényi Imre a kor legnevesebb zeneművészeinek volt barátja és támogatója, köztük volt Liszt is, aki Széchényi egyik művét (Bevezetés és magyar induló) átdolgozta zongorára, két és négy kézre is.

Gróf Széchenyi István születése 225. évfordulójának megünneplésére 2016-ot Széchenyi-emlékévnek nyilvánította a tavaly április végén alakult Széchenyi Emlékbizottság. Az emlékév további eseményei közé tartozik a január 30-i Széchenyi-bál a Pesti Vigadóban, valamint az április 7-i döblingi koszorúzás.