"Beléptünk abba a korba, amikor bolygónk erőforrásai korlátozottá váltak. Sokkal többet kell kihoznunk a rendelkezésre álló megújuló energiákból, az emberi találékonyságból, a kreativitásból. Ezért fontos, hogy a tudomány olyan új megoldásokat dolgozzon ki, amelyek befogadóak, igazságosak és ami a legfontosabb, fenntarthatóak" - fogalmazott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének vezetője a Parlamentben.

Irina Bokova hangsúlyozta: soha nem volt még ennyi lehetőség a párbeszédre, az együttműködésre és a kutatásra, mint napjainkban, ugyanakkor a kihívások is egyre nagyobbak. Ezért újfajta partnerségekre, kooperációkra van szükség.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány képes összekapcsolni a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és szociális dimenzióit.
"A tudomány a haladásról, a körülöttünk lévő világ megértéséről szól, de arról is, hogy a megszerzett tudást mindenkivel megosszuk és így oldjuk meg a problémákat. Erősebb tudományra, mélyebb, ágazatokon és határokon átnyúló együttműködésre van szükség, hogy a társadalmak együtt hozzák létre és osszák meg a tudást" - fogalmazott.

A UNESCO főigazgatója felidézte, hogy szeptemberben a világ vezetői elfogadták a fenntartható fejlődés 2030-ig megtervezett napirendjét. A világszervezet sok mindent elért a millenniumi célkitűzésekből, a mostani agenda sokkal bátrabb az olyan ügyekben, mint a szegénység felszámolása, a jólét előmozdítása, az egyetemes béke kialakítása - jelentette ki.

"Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a papíron rögzített ígéreteket kézzelfogható változássá fordítsuk. A tudomány kezében vannak a válaszok azokra a kérdésekre, amelyekkel a társadalmaknak foglalkozniuk kell, hogy erősödjön az energia-, a víz- és élelmiszerbiztonság, megakadályozzuk a katasztrófákat, fenntartható városok működjenek" - sorolta.

Irina Bokova megjegyezte, hogy a 2030 Agenda a lehető legszélesebb konzultáción alapul, amelyben kormányzatok, társadalmak, tudományos közösségek voltak partnerei egymásnak. Kitért arra, hogy az elfogadott 17 fejlesztési célkitűzés közül a 6-os számúba beépült az UNESCO jövőképe; ebben szerepel a víz elérhetősége mindenki számára. Ehhez szükség lesz az ENSZ nemzetközi hidrológiai programjának hozzájárulására és a különböző kutatóközpontok hálózatára.

A 14-es cél az óceánok, tengerek megóvását célozza, ami szintén kiemelt ügy az UNESCO számára, a szervezet ökoszisztémát és biodiverzitást megvédő jövőképe pedig a 2030 Agenda 13-as és 15-ös pontjában jelenik meg és sürgős intézkedésekre szólít fel az éghajlatváltozás és annak hatásai leküzdésére - ismertette. Irina Bokova külön kitért a oktatás, a tanuláshoz való hozzáférés fontosságát hangsúlyozó fejlesztési célkitűzésre.

"A World Science Forum egyedi platformot biztosít, amelynek segítségével össze tudjuk kötni ezeket a pontokat és az érintett szereplőket, ami létfontosságú a célok megvalósításában. Kormányzatok, nemzetközi szervezetek, a tudományos közösség, a magánszféra alkothat közös jövőképet ezen a fórumon" - jelentette ki a főigazgató, aki méltatta az ENSZ-főtitkár felismerését a tudomány és a politika kölcsönhatásáról.

A Tudomány világfórumát videoüzenetben köszöntötte a tanácskozás következő, 2017-es házigazdája, Jordánia uralkodója, Abdullah ibn Al Husszein, aki hangsúlyozta: a fenntartható jövő elképzelhetetlen a tudomány szereplőinek, ezen belül is a fiataloknak, a jövő tudósainak a támogatása nélkül.

"A mi régiónkban sok évszázadon keresztül dolgoztak együtt a tudomány területén zsidók, keresztények és muszlimok, manapság is nagy szükség van egy ilyen együttműködésre. Nem elfogadható, hogy ha kezünkben vannak a megoldások, a cselekvést a diplomáciai és politikai akarat hiánya akadályozza meg. A kölcsönös tisztelet és a közös cselekvés sokkal többet jelent, mint az, amit az ideológiát és a megosztást képviselők tudnak nyújtani" - mondta üzenetében a jordán uralkodó.