Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a mustra zárórendezvényén arról beszélt, hogy a nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál hiánypótló jelleggel jött létre.

Az ötnapos fesztivál szerdától négy szekcióban zajlott az Uránia mozi termeiben, a gazdag programot a szervezők tájékoztatása szerint több ezer néző látta. Minden szekciót külön nemzetközi zsűri díjazott.

A rövidfilmek mezőnyéből a díjat a Mitől híres Ahmedabad? című indiai alkotás kapta, amelyet egy indiai sárkányröptető fesztivál megszállott versenyzőiről forgatott Hardik Mehta.

A Toto és nővérei című román dokumentumfilmnek ítélte oda a díjat a Nézz szembe a szüleiddel szekció zsűrije, amelynek munkájában Robert Zuber, Hans Robert Eisenhauer, Almási Tamás, Vécsei Márton és Enyedi Ildikó vett részt. A filmben a tízéves Toto és két kamasz nővérének drámai sorsa bontakozik ki: a gyerekek anyja börtönben ül, ők pedig egymásra támaszkodva próbálnak kitörni eddigi világukból. A zsűri indoklásában kiemelte, hogy Alexander Nanaunak összetett történetmesélésével sikerül bevonnia a közönséget, és eléri, hogy ne csak nézők legyenek, hanem maguk is gondoskodni akarjanak a főszereplőről.

A díjkiosztó gálán a film szereplője, Toto és a szekció egy másik, a zsűri külön elismerését kiérdemlő film, a Spartacus és Cassandra egyik szereplője is fellépett.

A Virunga című brit dokumentumfilmet, Orlando von Einsiedel rendezését, amely szintén díjazott lett az estén, a Nézz szembe az elnyomással szekció zsűrije bátor és fontos filmként méltatta. A produkció a kelet-kongói Virunga Nemzeti Park őreinek hősies küzdelmét mutatja be a helyi militáns mozgalmakkal, amelyek veszélyeztetik a park védett állatvilágát.

A BIDF idén külön szekciót szentelt az idősekkel foglalkozó alkotásoknak. Ebben a mezőnyben Az eltűnt idő című mexikói dokumentumfilm nyerte el a fesztivál díját, amely egy családi történet és a traumatikus történelmi múlt keveredését ábrázolja egy nő életén keresztül.

A Nézz szembe a sztereotípiákkal szekció zsűrije a holland Benny Brunner Érpatak Modell című filmjének adta a díjat. A testület szerint az alkotás különösen fontos "a mai világban, ahol a 'mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek'-fogalma ismét alapvető európai értékeket fenyeget".

A fesztivál először átadott életműdíját Gyarmathy Lívia filmrendező kapta. A meghatott rendezőnő - aki kórházban van, ezért nem tudott részt venni az ünnepségen - videóüzenetben mondott köszönetet az elismerésért. A BIDF-en Gyarmathy Lívia négy rövidfilmjét is levetítették. A gálaesten ezek közül A mi gólyánk című, Európai Filmdíjjal kitüntetett alkotását láthatta a közönség.

Sós Ágnes, a BIDF alapító társigazgatója az idei fesztiválra visszatekintve az MTI-nek elmondta, nagyon fontosnak tartja, hogy minden bemutatott dokumentumfilmet elkísért a fesztiválra egy-egy alkotója, rendezője, producere vagy szereplője, amiben komoly munkájuk fekszik. A programban nagyon erős alkotások szerepeltek, amelyek megtekintése után a nézők feltehették a bennük megfogalmazódott rengeteg kérdést.

Arról is beszélt, hogy ezek az alkotások, amelyek igazi filmélményt nyújtanak, jórészt csak a mustrán voltak láthatók. Sós Ágnes kiemelte, hogy nagy szerepe volt a dokumentumfilm-fesztivál lebonyolításában az önkéntes munkatársaknak, akik szintén szívvel-lélekkel dolgoztak azon, hogy a mustra vendégei számára különleges élmény legyen ez a budapesti rendezvény.