Miután a filmet nem hívták meg a mustrára, a francia producerek - szinte napra három évvel azután, hogy a cannes-i fesztivál idején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatójának szexbotránya kirobbant New Yorkban - a film világpremierjét és az azt követő sajtótájékoztatót a cannes-i Carlton Hotellel szemben egy, a tengerparton felállított sátorban tartották éjfélkor. A bemutatóra több mint kétszáz francia és külföldi újságíró volt hivatalos.

"A vetítés minősége rossz volt, mégpedig azért, mert kint mindenki bulizott, a hangerőt kétszeresére növelték, hogy elnyomja a kintről jövő dübörgést" - írta honlapján a francia Libération. Didier Péron kritikus szerint a vetítést követően kínos hangulat uralkodott a teremben, az újságírók zavartan néztek egymásra.

A Welcome to New York egyébként vasárnap reggel óta hét euróért letölthető az internetről.

Strauss-Kahnt három évvel ezelőtt nemi erőszakkal vádolta meg egy manhattani szálloda alkalmazottja. A nagy port felkavaró ügyben a hatóságok felmentették ugyan a francia politikus-közgazdászt, de az ügy miatt Strauss-Kahn távozott az IMF éléről, és francia államfői ambícióinak is búcsút kellett mondania, majd felesége, a francia sztárújságíró Anne Sinclair is elvált tőle.

Az alkotók, annak ellenére, hogy a film a legnagyobb pontossággal meséli el a DSK-ügyet, az elején arra figyelmeztetnek, hogy egy megtörtént eseménynek egy fiktív verzióját készítették el.

A film első részében a Devereaux úrnak keresztelt nagyhatalmú főhős, aki szexuális vágyainak betege, prostituáltak részvételével rendezett orgiákon vesz részt, és erőszakosan próbál egy nőt ágyba vinni. A pornót súroló jelenetekben a rendező nem hagy kétséget afelől, hogy az erőszak a szobalánnyal megtörtént, de annak jogi következményeivel a film már nem foglalkozik. Abel Ferrarát elsősorban a nemi erőszak kísérletének vádja miatt New York-i házi őrizetbe kerülő főhős és felesége közti párbeszédek érdeklik, amelyeket soha nem hallhatott senki, és amelyek ténylegesen a képzelet szüleményei.

A Jacqueline Bisset francia színésznő által megformál Simone Devereaux-t, aki az eljárás alatt végig kiállt a volt IMF-vezér mellett, a filmben férje azzal vádolja meg, hogy valójában ő akart francia elnök(né) lenni. A férfi az izraeli államot támogató gazdag asszonyt - aki egy a második világháborúban felhalmozott vagyon örököse - teszi felelőssé saját bukásáért.

A Le Monde és a Libération című lapok védhetetlennek és problematikusnak tartják a film üzenetét, amelyben a rendező "antiszemita képzelgéseinek" adott teret a pénz korrumpáló hatalmának allegóriáján keresztül.

A filmben alig beszélő Depardieu "állatias" alakításáról azonban valamennyi kritikus elismerően írt.

"Nem akartam igazat adni a figurámnak vagy meghazudtolni őt" - hangsúlyozta a francia filmsztár az éjszakai sajtótájékoztatón. Elmondása szerint ő csak megpróbálta megérteni az általa eljátszott szereplőt mozgató impulzusokat. "Sajnálom az olyan embereket, mint amilyen ő" - tette hozzá. Szerinte a DSK és felesége közti viszony nagyon rejtélyes. "Hogy mit mondhattak egymásnak? Azt nekünk kellett kitalálni" - mondta. "Hatalom, pénz, szex, ebben minden adott volt egy shakespeare-i tragédiához" - fogalmazott a francia színész.