Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Schöpflin: nem biztos, hogy az unió bővítése jól sikerült

Schöpflin György (Fidesz-KDNP) szerint az unió másképp kezeli a közép-európaiakat, mint a régi tagállamokat, ezért nem biztos, hogy a bővítés jól sikerült. A néppárti európai parlamenti képviselő kedden Budapesten a Közép-európai Kulturális Intézetben tartott előadásában hangsúlyozta: a közép-európaiak cselekvőképessége nagyobb, mint amit a Nyugat feltételez, a nagy államok mégis gyakran beavatkoznak a térség országainak ügyeibe, igaz, a délkelet-európaiak életébe még inkább.

Schöpflin György azt mondta, hogy Közép-Európát összeköti a hasonló gondolkodás, ezért gyakran könnyen megértik egymást az itt élők, bár a történelmi sérelmek, a nemzeti problémák ezt akadályozhatják.

A politikus a történelmi visszatekintés után az Európai Unióról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy az EU felkészületlenül fogadta az új tagállamokat 2004-ben és 2007-ben, nem vette figyelembe a térség sajátosságait. Az unió szerinte nem ismeri el a kommunizmus alatt szerzett sérelmeket és azt, hogy a múltnak Közép-Európában nagy a szerepe. A régi tagállamok abból indulnak ki, hogy a közép-európai országoknak meg kell tanulniuk, miként kell európainak lenni - tette hozzá.

Kijelentette: az unió másképp kezeli a közép-európaiakat, mint a régi tagállamokat, ezért egyre inkább az látszik, nem biztos, hogy a bővítés jól sikerült. Kilenc év elteltével a 2004-ben csatlakozó országok - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia - még mindig új tagállamoknak számítanak, és nem tudni, hogy ez meddig lesz még így - mondta Schöpflin György.

Jól definiálható és a nyugati országok gondolkodásmódjától sok mindenben alapvetően eltér a közép-európai gondolkodás - mondta az előadás előtt Schöpflin György. Az Európa Parlament képviselője kedden este a Közép-európai Kulturális Intézetben tart előadást erről. Más típusú gondolkodásmódokkal hasonlítja össze keddi előadásában Schöpflin György, az Európa Parlament képviselője a közép-európai észjárást. Az InfoRádiónak elmondta: az angolszász gondolkodásra az jellemző, hogy ők pragmatikusak, mindig az előttük álló feladat megoldására törekednek, nem gondolkodnak a megoldás nem szándékolt következménye.

A közép-európai gondolkodás bizonyos elemei egyformák a magyarok és a csehek, lengyelek, horvátok, és többnyire a románok esetében is - vélekedik Schöpflin. Ennek a gondolkodásmódnak az a lényege, hogy mi azt mondjuk: "nézzük meg teljes egészében, mi a probléma, és próbáljuk abból levezetni, hogy mi a megoldandó és a megoldható ebből.

A képviselő arról is beszélt, hogy a felmérések valóban igazolják, hogy a magyarok meglehetősen pesszimisták. Schöpflin György ezt arra vezeti vissza, hogy "Trianon óta mi vergődünk", próbáljuk megtalálni azokat a lehetőségeket, ahol mi saját magunk tudunk dönteni a sorsunkról.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×