Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

A Kossuth Kiadó lett az Év kiadója

Könyvszakmai díjakat adtak át a a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vasárnapi zárónapján: a Kossuth Kiadó nyerte el az Év kiadója, a Libri Allee könyváruház az Év fővárosi könyvesboltja, a soproni Cédrus könyvesbolt pedig az Év vidéki könyvesboltja címet, emellett átadták a II. kerületi önkormányzat Budai-díjait is.

Barna Imre, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a díjazottak bejelentése előtt felidézte, hogy az Év kiadója és az Év könyvesboltja elismeréseket tizenkét évvel ezelőtt alapította az MKKE. A díjak sorsa hagyományosan nem külső szempontok alapján, hanem a szakmai szereplők szavazatai alapján dől el - hangsúlyozta.

Mint az MKKE elnöke megjegyezte, az Év kiadója díj kapcsán többek között a kitüntetni kívánt könyves cég szakmai súlyát, innovativitását, a kereskedőkkel való kapcsolatait, köteteinek tartalmi, esztétikai megjelenését vették figyelembe a szavazók, akiktől 31 kiadóra érkeztek be voksok.

Az Év kiadója 2012-ben a Kossuth Kiadó lett, a második helyezést a Magvető Kiadó nyerte el, míg a harmadik az Agave Könyvek Kft. lett.

A könyvesboltok versenyének szempontjai többek között az áruválaszték összetétele, a partnerek, vásárlók kiszolgálásának színvonala, az alkalmazottak felkészültsége, a bolt rendezvényei voltak.

Az Év vidéki könyvesboltja kategóriában 39 jelölés érkezett, a címet a soproni Cédrus könyvesbolt nyerte el. A második helyen az esztergomi Babits Mihály könyvesbolt végzett, míg a harmadik helyezést a váci Líra könyvesház érdemelte ki.

Az Év fővárosi könyvesboltja kategóriában 30 üzletre érkezett szavazat, a cím birtokosa idén a Libri Allee könyváruház. Második az Írók Boltja lett, a harmadik helyen pedig az Alexandra Párizsi nagyáruház végzett.

Vasárnap adták át a II. kerületi önkormányzat által alapított Budai-díjakat is. Mint Ötvös Zoltán, az önkormányzat művészeti osztályának vezetője közölte, a díjakkal az oktatásban hasznosítható, nagyszerű könyvkiadói teljesítményeket kívánják elismerni. A Budai-díjakról ebben az esztendőben is a Móricz Zsigmond Gimnázium szaktanáraiból álló grémium döntött.

A Budai-díj oktatást-nevelést legjobban segítő könyv kategóriáját a Duna International Kiadó Magyar királynék és nagyasszonyok című sorozata nyerte el, míg az oktatást-nevelést legjobban segítő társasjáték kategóriában a zsűri a Helikon Kiadó Ki kicsoda? bibliaismereti társasjátékát ítélte a legjobbnak.

Osváth László, a zsűri elnöke elmondta: tapasztalatai szerint mind nagyobb probléma, hogy a diákok egyre kevesebbet olvasnak, gyakran még a kötelező minimumot sem, ezért különösen nagy a jelentősége az őket is vonzó kiadványoknak.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×