Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Napi húsz percet olvasunk

Egy felmérés szerint átlagban 20 percet tölt olvasással naponta a 15-74 év közötti magyar lakosság, ugyanannyit, mint amennyit például reggelizéssel. Míg azonban a megkérdezettek négyötöde eszik reggel, olvasni csak minden negyedik olvas.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2009-2010-es időmérleg vizsgálatának eredményeivel a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik pénteki programján ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. között készült felmérés adatai szerint a megkérdezettek 26 százaléka olvas, naponta 76 percet. Így jön ki a teljes népességre a 20 perces átlag. Összehasonlításképp a tévézéssel töltött napi átlag idő 135 perc, internetezésre pedig 12 percet szánunk.

Bárdosi Mónika, a KSH társadalomstatisztikusa elmondta, hogy 2008 és 2011 között a könyvek top tízes listáján a többi között a Harry Potter-könyvek és az Alkonyat-vámpírregények, magyar szerzők közül pedig Lőrincz L. László, Nemere István és Vavyan Fable kötetei szerepeltek.

A lakosság időfelhasználásáról készített KSH-felmérés szerint szabadidős tevékenységekre napi 268 perc jut, ezen belül társas szabadidőtöltésre 46 perc, beszélgetésre 30 perc, sétára, sportra és testedzésre 15 perc. Kulturális és sportrendezvényekre csupán a megkérdezettek két százaléka jár, ők azonban napi 130 percet töltenek ezeken.

A fiziológiai szükségletekre 712 percet fordítunk naponta, ide tartozik az alvás, melyre átlagban 507 percet szán a lakosság, az étkezés, amelyre 99 percet, és a fürdésre, illetve a zuhanyzás, amelyre 18-at. A társadalmilag kötött tevékenységekkel 461 percet töltenek el a válaszadók, ebből 174 perc jut a munkára, a saját háztartást 137 perc alatt látják el, a gyerekükkel átlagban 3 percet tanulnak, viszont 66 percet közlekednek.

Bárdosi Mónika elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal felmérése 3420 férfi és 4169 nő megkérdezésével készült interjú módszerrel, a megkérdezetteknek el kellett számolniuk egy teljes napjukról: mit csináltak az ébredés időpontjától kezdve lefekvésig.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×