Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Koreai Kulturális Központ nyílt Budapesten

Koreai és magyar művészek ünnepi műsorával nyitotta meg kapuit pénteken a Koreai Kulturális Központ Budapesten.

A műsorban a Koreai Hagyományos Előadóművészeti Központ előadása és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak koncertje után elhangzottak a többi között koreai és magyar népdalok, majd a közönség taekwondo bemutatót láthatott.

Nam Kvan Pjo, az ázsiai ország magyarországi nagykövete ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar és a koreai együttműködés eredményeképpen jöhetett létre a központ, melyet koreaiak terveztek és magyarok építettek fel. A nagykövet azt is hangsúlyozta, hogy a jelképként is felfogható kulturális centrum lehetőséget biztosít és alkalmat teremt egymás kultúrájának mélyebb megismerésére.

Magyarország a kelet-európai blokk országai közül elsőként épített ki diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával 1989-ben - idézte fel Cshoj Kvang Szik dél-koreai kulturális miniszter köszöntőbeszédében. Mint mondta, a két ország a filozófia és a kultúra terén egyaránt sok hasonlóságot mutat egymással.

A megnyitón Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter reményét fejezte ki, hogy a központba ellátogató magyar emberek jobban megismerkedhetnek a koreai kultúrával.

Az új Koreai Kulturális Központ a Dél-Koreai Kulturális Minisztérium kezdeményezésére jött létre Magyarországon, a régióban egyedülálló módon. Európában jelenleg hat országban - Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Oroszországban, Lengyelországban és Spanyolországban - működik ilyen intézmény.

A XII. kerületben található intézményben a látogatókat mintegy 3 ezer, Koreával kapcsolatos könyv és multimédiás anyagot tartalmazó könyvtár, teaszalon, koreai kézműves tárgyak kiállítása, valamint hang- és fénytechnikával, kijelzőberendezésekkel felszerelt művészeti csarnok várja. Az érdeklődők részt vehetnek koreai nyelvórákon és főzőtanfolyamon, filmvetítéseken, megismerkedhetnek koreai táncokkal, zenével és sporttal.

A diplomáciai kapcsolatok felvételét követően 1989-ben a két ország kormánya Kulturális és Oktatási Kormányközi Megállapodást kötött Szöulban, melynek keretén belül kétéves munkatervekben határozták meg az együttműködés konkrét formáit.

A két ország kulturális együttműködésének gyümölcse a többi között az, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen koreai szak is választható, vagy hogy a magyar televíziós csatornák koreai sorozatokat vetítenek. A két ország közötti kulturális kapcsolatok kiemelkedő eseményének tekinthető a 2011. június 21-én nyílt koreai művészeti tárlat, vagy az, hogy a diplomáciai kapcsolatfelvétel 20. évfordulójának alkalmából 2009-ben a Koreai Nemzeti Táncegyüttes Magyarországra, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szimfonikus zenekara pedig Koreába látogatott - olvasható a központ honlapján.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×