Infostart.hu
eur:
357.37
usd:
313.58
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő

Ki jár jól az egymilliárdos Márai-programnak köszönhetően?

A magyar irodalmi kultúra ápolása nemzetstratégiai kérdés, ezt jelzi az egymilliárd forintos kerettel induló Márai-program is - hangsúlyozta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Magyar Írószövetség szombati budapesti tisztújító közgyűlésén mondott köszöntőjében; az ülés alkalmával a szervezet új választmányt, elnökséget és elnököt is választ.

"Dolgunk egyszerű: vissza kell hódítanunk az olvasót, a színházat, a mozit, a könyvkiadást, folyóiratot, nemzeti irodalmunk szolgálatába kell állítanunk a médiát, az internetes világot" - hangoztatta az eseményen felszólaló Lezsák Sándor. Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett, "van kire alapozni", mert írótárs vezeti a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságát, valamint az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságát is.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Magyar Írószövetség szerepét méltatva felidézve: a szervezet a magyar irodalom és a magyar társadalom szolgálatát vállalta és vállalja immár évtizedek óta, többi között 1956-ban is; "valóságos művelődési központként működik", a határon túli alkotóknak is otthont adva.

"Ahhoz kell hozzásegíteni az írókat, hogy megtalálják olvasóikat, és művészeink ne állami kegyekért álljanak sorba, hanem független alkotóként tudják megélni az írói létet" - szólt a tárca feladatairól Réthelyi Miklós.

Mint hozzátette, ebben segít majd az évi egymilliárd forintos keretből gazdálkodó Márai-program. A Nemzeti Kulturális Alap felügyelete alatt jövőre induló nagyszabású projekt célja az olvasáskultúra fejlesztése lesz, és "egyaránt jól jár majd az író, a kiadó, a könyvtáros, de leginkább az olvasó" - emelte ki a miniszter.

Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: tudomása szerint Budapest vezetése először képviselteti magát a Magyar Írószövetség közgyűlésén.

A várospolitikus hangsúlyozta, hogy az országhatárhoz kötődő megosztottság mellett fel kell számolni a főváros-vidék megosztottságot is.

A szombati közgyűlésen Marsall László költő, Tamás Attila író és Szalay Károly író, irodalomtörténész vehette át a Magyar Írószövetség örökös tagja elismerő oklevelet. A szövetség elnökségének döntése alapján ebben az évben posztumusz örökös tag oklevelet adományoztak Déry Tibornak, Illyés Gyulának, Németh Lászlónak, Tamási Áronnak és Veres Péternek. A közgyűlésen adták át a Hieronymus-díjat Hárs Ernő és Kodolányi Gyula költőknek műfordítói munkásságuk elismeréseként.

Az elnöki, a titkári és a felügyelőbizottsági beszámolókat Szentmártoni János választmányi tag A Magyar Írószövetség jövője című előadása, majd az új választmány tagjainak megválasztása követi. Az írószövetség alapszabálya értelmében az 56 fős választmány saját tagjaiból választja meg a szervezet új elnökét és a szervezet hattagú elnökségét.

Vasy Géza, az írószövetség leköszönő elnöke már korábban jelezte, hogy három év után nem vállal újabb ciklust.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×