A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár hetedik hónapja, Tisri tizedik napján van, a Gergely-naptár szerint változóan szeptemberre vagy októberre esik. Az engesztelés napja elnevezés arra utal, hogy a Mindenható megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, s kijelentette: "Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául...".

Ekkor lesz végleges az ítélet, amit tíz nappal korábban ros hasánakor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. E napokon hajnalban bocsánatkérő imákat mondanak, s szokás a haragosokkal megbékélni, hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele szemben elkövetett bűnöket.

Az ünnepre való felkészülésnek a hívő zsidók egy teljes hónapot és még tíz napot szentelnek, az engesztelés napját bűnbánó szertartások előzik meg. Előző nap reggel alámerülnek a rituális fürdőben (mikve), hogy megtisztulva fogadhassák a szent napot.

A bűntől való mentesülést szolgálja a kápárá szertartása is, amikor egy kakast vagy tyúkot a fej fölött lassan megforgatva, áthárítják rá a bűnöket. (Az ókori zsidóság ezen a napon a pusztába űzendő kecskebakra hárította át vétkeit, innen a bűnbak kifejezés.)

A fogadalmakat, ígéreteket három tanú előtt feloldják, s bocsánatot kérnek embertársaiktól. A délutáni imában (minhá) elmondják a bűnbevalló imákat (viduj), ami a megbánás, a megtérés lényege, s a bűnök említésénél ökölbe szorított kézzel ütik mellüket. Mivel jom kippur napja szigorú böjtnap, előző nap bőségesen kell enni, nehogy az éhség zavarja az áhítatot.

Jom kippurkor érvényesek a szokásos munkatilalmak, továbbá tilos enni, inni, tisztálkodni (az egészségügyit kivéve), piperecikkeket és bőrből készült lábbelit használni, valamint házaséletet élni; a munkaszünetet a test szellemi részének kell szentelni.

A jeruzsálemi Szentély fennállása idején a főpap e napon mehetett be a Szentek Szentjébe, és végezte ott szolgálatát az egész nép bűneinek megbocsátásáért. Hosszú napnak azért nevezik, mert az ünnepnapokon szokásos négy imán kívül ekkor még egy ráadás imát (neilá) is mondanak a zsinagógában. Hosszú még azért is e nap, mert 25 órán át kell böjtölni és ezen idő java részét a zsinagógában kell eltölteni.

A liturgia a Kol nidré (Minden fogadalom) imával kezdődik este. A nap nagy részét imádsággal töltik, recitálják a Jizkort az elhunyt családtagok emlékére, megvallják bűneiket, isteni megbocsátásért könyörögnek, Tóra-olvasmányokat, Jónás könyvének felolvasását és istentiszteleteket hallgatnak.

Az alkalomhoz illő viselet a fehér, a tisztaság szimbóluma, mivel jom kippur napján a zsidók olyanok, mint az angyalok. Az emberek azt kívánják egymásnak, hogy a mennyei könyvben azok közé írja be Isten őket, akik jó év elé néznek. A nap a neilá szertartással és a kosszarvból készült kürt, a sófár megfújásával ér véget.