Több évtizedes hagyományt állított vissza és feltehetően számos szakmai vitát orvosol majd régészeti körökben az örökségvédelmi törvény azon módosítása, amely 2007 után ismét a területi múzeumok hatáskörébe utalja a megelőző feltárások feladatait.

A megszűnő Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat infrastruktúráját és dolgozóit a Magyar Nemzeti Múzeum veszi át, amelynek szervezeti egységébe Kulturális Örökségvédelmi Központ néven illeszkedik be az intézmény. A Központ a szakszolgálat megmaradt feladatait, valamint a területi múzeumok hatáskörén átívelő feltárások központi koordinációját végzi a jövőben.

Az intézmény vezetője Hable Tibor örökségvédelmi főigazgató-helyettes lesz, aki korábban római korral foglalkozó régészként a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának volt a munkatársa. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a Kulturális Örökségvédelmi Központ szerkezeti működését a vidéki filiálékhoz hasonlította, mint amilyen az Esztergomi Vármúzeum vagy a Visegrádi Mátyás Király Múzeum.

Szintén a Nemzeti Múzeum feladatai közé tartozik majd, hogy a régészeti feltárások eredményeiről országos kiállítás keretében számoljon be a közönségnek. A régészeti feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás szakmai kérdésekben a beruházók, a megyei múzeumok vagy akár a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is kérhet majd szakvéleményt a Magyar Nemzeti Múzeumtól, amely ajánlásokat is megfogalmaz majd meg a vidéki múzeumok számára a különböző szerződések és jogi folyamatok lebonyolításához.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton kulturális helyettes-államtitkár elmondta, hogy a tárca elkötelezett az autópálya építésekhez hasonló nagyberuházások zavartalan folytatása iránt és kilátásba helyezte, hogy augusztus közepére hatályba lép a módosított régészeti feltárási rendelet is, amely az ilyen beruházások esetében 10 munkanapra csökkentené az előzetes feltárásokhoz engedélyezési eljárását, mivel az eddig elvben 30-napos procedúra a gyakorlatban többször 60 vagy 90 napig is elhúzódott.