Infostart.hu
eur:
362.82
usd:
324.9
bux:
0
2026. november 9. hétfő Tivadar

Mari Boine: "Sokat tanultam Jan Garbarektől"

A lappföldi számi népcsoportból származó Mari Boine november 6-án este a Millenárison ad koncertet. A hagyományos számi éneket a dzsessz, az elektronika és rock műfajával ötvöző énekesnő, aki most harmadszor lép fel Magyarországon, az InfoRádiónak adott interjújában mesél új lemezének ihletőjéről, a számi zenei hagyományokról, és Peter Gabriellel és Jan Garbarekkel folytatott korábbi együttműködéséről.

Idén jelent meg új lemeze Sterna Paradisea címmel, mi ihlette az albumot és a lemez azonos című dalát?

A lemez címadó dala, egy madárról, a sarki csérről lett elnevezve. Északon ez egy nagyon különleges madár, mivel a nyári napforduló idején érkezik meg, három hónapig ott marad, közben kikölt, majd három hónapon át repül a Föld legdélebbi pontjáig. Három hónapot ott is eltölt, majd ismét útnak indul. Fontos jelkép nekem ez a madár. Számomra mindig sokkal érdekesebb az, ami közös a világban, ami összeköti az embereket, mint ami megkülönbözteti őket.

Zenéjét nagyban inspirálja a joik, egy hagyományos számi éneklési forma. Miről ismert ez a műfaj?

A joik az amerikai őslakók énekeihez hasonlóan eredetileg a vallásos, sámánisztikus szertartások része volt. Ez segítette a sámánokat kapcsolatba lépni más világokkal. Később, a kereszténység megjelenésével ez eltűnt, mert betiltották. Ezután az emlékezés és a természethez fűződő érzések kifejezésére, vagy emberek jellemzésére is szolgált. Egy pentatonikus, nagyon minimalista ének, igen kevés szöveggel, olykor imával.

Hogyan kívánja ötvözni a dzsesszt, a rockot és az elektronikus zenét a hagyományos számi dallamokkal a muzsikájában?

Mint mindig, ha az ember különböző stílusokat ötvöz, sok munkára, tehetségre és az alkotók egymás iránti tapintatára van szükség. Szerencsére nagyon jó zenészekkel dolgozom, akik segítenek összegyúrni azokat a műfajokat, amiket szeretek.

Pályafutását tanárként kezdte, csak harmincéves kora előtt kezdett el hivatásszerűen énekelni. Mi hozta az életében ezt a váltást?

Azt hiszem az, hogy úgy éreztem, egy osztályteremnél nagyobb közönségre van szükségem. (Nevet.) Nem, a zene egyszerűen csak egyre nagyobb részét tette ki az életemnek. Dalokat, dalszövegeket írtam, egyre több koncertet adtam, tehát választanom kellett a normális hivatásom és az éneklés között. 1985-ben úgy döntöttem, megpróbálok a zenémből megélni, és szerencsére ez sikerült.

A '90-es évek elején olyan világhírű művészekkel dolgozott együtt, mint Peter Gabriel, a Genesis egykori énekese vagy Jan Garbarek, norvég szaxofonművész. A közös munka volt valamilyen hatással az ön zenei világára?

Igen, különösen Jan Garbarek. Nagyon nagy hatással volt rám, és sokat tanultam tőle. Norvégiában ő volt az elsők egyike, aki különböző stílusokat és különböző kultúrák zenéit ötvözte. A közös munkánk során sok izgalmas zenét ismertem meg, és mindkettejüknek köszönhetően egy szélesebb közönséghez sikerült eljutnom.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők négy orosz drónirányító központra mértek csapást a megszállt ukrajnai területeken és az oroszországi Brjanszki területen. A művelet során az elfoglalt Bergyanszkban eltalálták a Moszkva által kiemelten kezelt Rubikon drónegység egyik bázisát is - írta meg a United24. Harminc év után először indított útnak nyersvasszállítmányt az északi-sarki Murmanszk kikötőjéből Oroszország. A Kyiv Post cikke szerint azért kényszerültek az orosz acélipari szereplők a szokatlan lépésre, mert a fekete-tengeri ukrán drón- és rakétatámadások gyakorlatilag megbénították a hagyományos déli szállítási útvonalakat, a balti-tengeri kikötők pedig már nem bírják a megnövekedett forgalmat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×