Infostart.hu
eur:
363.64
usd:
314.83
bux:
148286.71
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc

Magyar nyelvhasználat Romániában: áthághatatlan a mentális határ

Jelenleg nem a nagypolitika tehet a legtöbbet Romániában a korrekt nyelvhasználat érdekében, hanem az önkormányzati vezetők - mondta Horváth István, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem docense a Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében című múlt heti konferencián.

Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a konferencián elmondta: Romániát 1990 és 2000 között a nyelvi hegemóniára, a román nyelv dominanciára való törekvés jellemezte, a kisebbségi nyelvek használatát igyekeztek szűkíteni, korlátozni. A média területén például az akkoriban elterjedő kábeltelevíziózásban akadályozták a nemzeti kisebbségek nyelvén működő adók sugárzását, az oktatásban pedig bevezették a kötelező román nyelvű egyetemi felvételit.

Georghe Funar polgármestersége idején Kolozsváron korlátozták a magyar nyelv nyilvános használatát, megtiltották például a magyar nyelvű színházi plakátok kifüggesztését. Papíron a közigazgatásban persze lehetővé tették a kisebbségi nyelv használatát, ám erre csak akkor volt lehetőség, ha az érintett hivatalnok beszélte az ügyfél által használt kisebbségi nyelvet, az esetleges fordítás költségeit pedig minden esetben az ügyfélre hárították. A nyelvhasználatból eredő konfliktusokat felvállaló magyar törekvéseket pedig lényegében azonosították a politikai irredentizmussal - magyarázta.

1993 körül Románia külpolitikai irányvonala megváltozott, beindult az európai integrációs folyamat, ami a nyelvi demokrácia irányába történő elmozdulással is együtt járt, jó néhány konszenzuskereső nyelvpolitikai megoldást is törvénybe iktattak - folytatta a docens.

Ugyanakkor ez nem jelentette azt, hogy törekedtek volna a többségi és a kisebbségi nyelvhasználat közötti szimmetria megteremtésére, olyannyira nem, hogy az erre irányuló törekvések elől a hatalom a mai napig kategorikusan el is zárkózik.

A többségi román társadalom képviselői estében létezik egy áthághatatlan mentális határ - mondta Horváth István. Ez például elképzelhetetlenné teszi azt, tette hozzá, hogy a lényegében homogén etnikai tömbnek tekinthető Székelyföldön a magyart regionális nyelvként ismerjék el, ami azt is jelentené, hogy a románoknak is tanulniuk kellene az iskolában a magyar nyelvet.

Lényegében ezen a szinten állt meg Romániában a nyelvi demokrácia megteremtése - mondta el Horváth István. Megjelenik a kisebbségi nyelvhasználat az oktatásban, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, sőt, az ezzel járó többletköltségeket az állam magára vállalja, de a nyelvi konfliktusok ezen túlterjeszkedő tárgyalását a román politikai elit kerüli.

Pontosan rögzíti a jogszabály a jogokat

Romániában a jog egyértelműen rögzíti, hogy a román az államnyelv és ehhez képest csak kivételesen lehet használni a kisebbségi nyelveket - monda el Horváth István. A jogszabályok minden esetben pontosan rögzítik az államnyelv használatának elsődlegességét, ugyanakkor rendezik a kisebbségi nyelvhasználathoz fűződő jogokat is. Sőt, tette hozzá az egyetemi oktató, már hatályba lépett az első olyan jogszabály is, amely kifejezetten a kisebbségi nyelvi jogokról rendelkezik.

A polgári és büntető perrendtartás például az eljárásokban lehetővé teszi a kisebbségi nyelv használatát, ha a bíró és a peres felek egyaránt ismerik ezt a nyelvet. Tolmácsolásra is van lehetőség, aminek a költségeit a bíróság fizeti meg, vagyis a kisebbségi anyanyelvi jogérvényesítés Romániában biztosított - szögezte le az előadó. Arra vonatkozóan ugyan még nem készült hatásvizsgálat, hogy az érintett felek mennyire élnek ezekkel a lehetőségekkel, de a jog mindenképpen adott.

Romániában formálisan nagyon sok nyelvi jog érvényesül - jelentette ki Horváth István, ugyanakkor hozzátette: a tényleges helyzetet a jogszociológiában használatos "legem contra mores" kifejezéssel lehetne leírni, ami annyit jelent, hogy a törvények nem passzolnak mindenben a domináns értékrenddel. Kolozsváron például nemrégiben azzal utasították vissza a műemlékek magyar feliratozását, hogy a magyar nem világnyelv, és a román közvélemény kétharmada egyébként is helytelennek tartja a többnyelvű feliratok alkalmazását.

Horváth István úgy véli, hogy Romániában a nyelvi jogok érvényesítésében nem elsősorban a nagypolitikának van feladata. Az előadó szerint elsősorban a helyi önkormányzatok vagy például az egyházi szervezetek szintjén kell erősíteni a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségét, vagyis a meglévő jogi kereteket kell mindennapi tartalommal megtölteni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Drámai országgyűlési ülés kezdődött Magyar Péter beszédével

Drámai országgyűlési ülés kezdődött Magyar Péter beszédével

A miniszterelnök napirend előtt felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. Baka András az egyedüli hivatalos államfőjelölt, akit kedden meg is választhatnak, hétfői adat szerint rekordtöbbletet hozott a költségvetés júliusban, távozhat a legfőbb ügyész, újra itt a hőségkupola, elindulhat hétfő este még egy turbina a paksi atomerőműben – volt miről beszélnie Magyar Péternek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Tisza-kormány: Magyar Péter kormányzati fordulatot ígért, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Tisza-kormány: Magyar Péter kormányzati fordulatot ígért, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelyen Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul a program, a Tisza Párt frakciója pedig Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte az államfői tisztségre – a szavazás várhatóan kedden lesz. Napirend előtti felszólalásában a kormány a tisztítótűz hadművelet folytatását ígérte az energetikai hivatalokban, valamint arról beszélt, hogy újjá kell építeni a közigazgatást, hogy felkészült legyen a veszélyhelyzetekre. A hétvégén számos kormányzati bejelentés is érkezett: Vitézy Dávid miniszter a 3550 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv elindítását jelentette be uniós forrásokból, a kabinet pedig 5,5 milliárd forinttal támogatná a regionális repülőtereket, és napirendre került a vényköteles gyógyszerek áfájának nullára csökkentése is. A kormány emellett elállna a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli a korábban kifizetett több mint 300 milliárd forintot. Indul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása. Orbán Viktor jövője is eldőlhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×